A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

BODGÁL Ferenc: A miskolci kovács-kerékgyártó céh

A MISKOLCI KOVÁCS- KERÉKGYÁRTÓ CÉH J 301 A miskolci-kovács-kerékgyártó céh 1799-es szabályai. vált. Ekkor telepednek be a görögök, akik Miskolc és a Hegyalja borát Lengyelországba is szállították. A szőlőműveléssel kapcsolatban jön létre egy helyi speciális közlekedési és szállítóeszköz, a miskolci talyiga, a helybeli kovács- és kerékgyártók munkája, s az átmenő kereskedelem is sok javítanivalót adott.

15 A kovácsok vagyona, megélhetése nem egyforma volt. 1756 március 16-án „Bányai Kovács Mihály Miskolcz Városából éjjel hír nélkül el menvén és számos adósságot hagyván maga után, a melly Mesterségekhez való eszközöket és Házi Bútorait itt hagyott", azt hitelezői között felosztják.

16 1757-ben néhai nemes idősebbik Boga Kovács Mihály meghalálozott, ennek javait gyermekei között elosztják. A mesterséghez szükséges szerszámai mellett többet ér az ingatlan vagyona, szőlője, pincéje, szántója.

17 1783-ban Pekker János Mihály kovácsmester 200 rénes forintot vesz kölcsön Snajder Antaltól a diósgyőri dominium serfözőjétől, s minthogy az összeget időben nem fizeti meg, perre mennek. A kovácsmesterségnél ebben az időben volt akinek jobban jövedelmezett a vászonnyomtatás, ezt bizonyítja Spisák Anna özvegy kovácsné pere fiával, 1787-ből.

18 1791-ben Trim Ádám kerékgyártó mester elpanaszolja, hogy a bor árulása miatt a diósgyőri uradalom hajdúi hogyan verték meg, s felsorolja vagyonát is. Ő lesz a később újjáalakult kovács-kerékgyártó céh egyik legjelentősebb tagja.

19 A század végén, amikor a lakosság száma is megnövekedik, megszaporodnak a kontárok is. A miskolci kovács- és kerékgyártómesterek, hogy a kontárkodást megakadályozhassák 1799-ben Lőcséről kérnek és kapnak artikulusokat.

20 (2. kép)