A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KOZÁK Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai

234 KOZÁK KÁROLY 18. Hernádpetri, rk. templom. gal, Kyusragaal, Ragalfeulde alakban. 1427-ben egy hasonló nevű család élt a faluban.

20 A téglalap alaprajzú, síkmenyezetes hajó, az egyenesen záródó, megközelí- tőleg négyzetes, dongaboltozatos szentély alaprajzi elrendezésben, méreteiben és arányaiban (29. kép) az abodi ref. templomhoz hasonló (5. kép).

21 A templom (30. kép) igen kicsi. Bejárata ennek is a D-i oldalon van. Felette — kissé Ny-ra — románkori, félkörívesen záródó ablak (31. kép), egy hasonló ablak a szentély D-i falában is van. Valószínűleg a szentély K-i falában és a hajó D-i falában is rejtőzik még egy-egy románkori ablak. A hajó D-i falában levő nagyobb ablak kialakítása idején pusztulhatott el a „harmadik" románkori ablak, amely a legutóbb végzett kutatások alapján általánosnak mondható románkori, falusi templomainknál. E templomnak sincs sekrestyéje, amint az eddig vizsgáltaknak sem volt eredetileg. A kisméretű templom alaprajzi elrendezése, arányai, románkori ablakai, D-i bejárata, a szentély dongaboltozata alapján a megye egyenes szentélyzáródású, középkori templomainak csoportjába sorolható és építésének ideje a XIII. század II. felére tehető. A későbbi korszakok emlékei közé tartozik egy 1480 körül készült kehely, több himzés — egy 1548-ból, egy pedig 1683-ból F, a XVIII. századi festett orgonakarzat, a padok és a Balassa-Ragályi címerrel díszített szószék a pelikános hangvetővel.

22 A XVIII. századi átépítés idején készített berendezés értékes elemét képezi e kisméretű románkori emlékünknek. Sajókeresztúr, ref. templom. A község Miskolctól ÉNy-ra fekszik, a templom a Sajó partjához nem messze emelkedő dombon áll, erős tömegével hangsúlyosan jelentkezik a faluképben (32. kép). A templomot alacsony kőfal veszi körül, bejárata a D-i oldalon van. A templom bejárata is erről az oldalról közelíthető meg, a hajó D-i oldalához később hozzáragasztott „szélfogón", előcsarnokon keresztül. Sajókeresztúr 1291-ben a Miskolc nembeli Ponyt birtoka, amelyet a család még a XIV. században is kezében tart. 1325-ben Ponyt fia Jakab a birtokos, akiről 1329-ben történik említés egy Keresztúr és Ecseg között levő vitás föld ügyében. L419. HERN/toSZENTANDH^S REF TEMPLOM /VA.7L-AT/ Hernádszentandrás, ref. templom. (Alaprajzi vázlat.)