A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)
KOZÁK Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai
BORSOD MEGYE EGYENES SZENTÉLYZÁRÓDÁSÚ KÖZÉPKORI TEMPLOMAI 231 hajót Ny-i irányban. A község a műút irányában terjeszkedett, s a század elején e részen felépült az új templom is. A régi templomra mind kevesebb gondot fordítottak, míg ez évben olyan rossz állapotba került, hogy javítás helyett lebontása mellett döntöttek. A bontás már meg is kezdődött, amikor egy véletlen folytán felvetődött annak lehetősége, hogy a barokk templomban egy középkori templom maradványai találhatók. 17 A „templomrom"-nál végzett vizsgálatok a fenti feltevéseket igazolták is. A hajó D-i és É-i falán egyaránt jól kivehetők a középkori templom sarkai, amelyhez a hajó Ny-i bővítményét kötés nélkül építették. A hajó D-i falában két elfalazott, félköríves, románkori ablakot a szentély K-i falában pedig egyet bontottunk ki (25. kép). Az ablakok felett világosan kivehető a barokk kori ráépítés vízszintesen futó vonala. A templom felmérése lehetővé tette a XVIII. században és a korábban épült részek pontos szétválasztását (26. kép). A korábban épült, egyenes szentélyzáródású templom méreteiben és arányaiban csaknem teljesen azonos a területileg sem távol álló, egerfarmosi templom románkori részével (10. kép). A hajó D-i falában itt is megtaláltuk az elfalazott bejáratot, mint Egerfarmoson, vagy máshol feltárt románkori templomoknál (27. kép). A barokk kori bővítés ténye, a templomnak a faluképben való megjelenése (28. kép), de elsősorban a környék románkori, egyenes szentélyzáródású templomaival mutatkozó egyezések (méretek, arányok), valamint az előkerült ablakok mérete, formája és helyzete egyaránt arra utal, hogy a korábbi templom a középkori Nyárád temploma volt, amelynek egy részét bessenyők lakták, később pedig— 1323ban — az egri püspökség birtokai között említenek. 18 A templom minden 12. Egerfarmos, rk. templom 1874 előtt. 13. Egerfarmos, rk. templom szentélye DK-ről.
