A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

KOZÁK Károly: Borsod megye egyenes szentélyzáródású középkori templomai

232 KOZÁK 14. Egerfarmos, rk. templom ÉNY-ról. 15. Egerfarmos, rk. templom diadalíve és szentélye. KÁROLY bizonnyal csak a tatárjárás után épült fel egyenes szentélyzáródású formájában, amely aztán a középkor folyamán sem bővült újabb részletekkel, s így érte a török idők pusztítása. Ezután romosán állhatott, mint a környék többi temploma a hódoltság végén. A mezőcsátiref. templom ügyében 1738ban felvett tanúvallomásokból tudjuk, hogy a szomszédos Kövesden (Mezőkövesd) is „pusztán hagyott" volt ez időben a templom.

19 A templomot a hódoltság után kijavíthatták, majd a XVIII. század közepe táján az egerfarmosihoz hasonlóan Ny-i irányba bővítették. Ekkor falazták el a régi, kisebb ablakokat és a D-i bejáratot. A középkori templom alapraj zilag és méreteiben „pontosan" olyan, mint az egerfarmosi, de a falazatban igen nagy különbség mutatkozik. Ennek falát nem gondosan faragott kváderkövekből rakták. Ennek alapján arra gondolunk hogy ez esetben egy helyi, vagy környékbeli mester munkájával állunk szemben, amelynek mintájául talán éppen a közeli egerfarmosi templom szolgált. Ennek a templomnak sem volt eredetileg sekrestyéje. A most lebontott sekrestye később épült (XVIII. sz.), téglából és fiókos dongaboltozat fedte. A mezőnyárádi „romtemplom" építésének idejét a fentiek figyelembevétele mellett a XIII. század II. felére tehetjük. Építésének idejére vonatkozó újabb adatokat csak a további kutatás, ásatás eredményeiből remélhetünk. Minthogy e terület műemlékekben nem mondható gazdagnak, egyszerűsége mellett is kívánatos lenne a mezőnyárádi „romtemplom" fenntartása, állagának védelme és mielőbb történő régészeti feltárása. Ragály, ref. templom. A község a megye Ny-i szélén fekszik. A templom építésének idejét a XII. századra tették. Ezideig ismert legkorábbi említésével 1357-ben találkozunk, Ra-