A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)

K.VÉGH Katalin: A nyékládházi avar temető

190 K. VÉGH KATALIN fülbevalók nagyrésze pasztagyöngyös csüngővel díszített (1. sír: 1.1. 1 — 2., 11. sír: III. t. 2., 22. sír: V. t. 2-3., 32. sír: VI. t. 21-22., 36. sír: XIII. t. 8., 39. sír, 40. sír: VIII. t. 1., 44. sír: VIII. t. 6-7., 52. sír: VIII. t. 20-21., 58. sír: IX. t. 7-8., 67. sír: X. t. 10-11., 68. sír: X.t. 15-16.). Ezek közül az 1.1. 1-2., VIII. t. 20-21. és XIII. t. 8. sz. alatt bemutatott függők gyöngydísze hosszú bronzszálon helyezkedik el. Ilyen fülbevalókat találtak pl. Jánoshidán,

74 Váchartyánon,

75 Szentes-Kajánon.

76 A többi függő gyöngydísze rövid fémszálon függ. Ez a fajta fordult elő a jánoshidai,

77 az alattyáni,

78 a Szentes-kajáni,

79 Kecel-körtefahegyi

80 temetőben. A VIII. t. 1. sz. alatti fülbevaló ezektől romboidmetszetű, ovális és apró bronzdudorral ellátott karikájával különbözik. Megfelelőjét Alattyánon

81 és Jánoshidán

82 is megtaláljuk. A pasztagyöngyös fülbevalók az alattyáni temető második időrendi csoportjának a késői sírjaiból és a harmadik csoportból kerültek elő.

33 Kovrig Ilona megállapítása szerint a gyöngyös függök az ezüstgömböseket váltották fel, s a harmadik csoportban váltak uralkodóvá.

84 Bronzkarikák származnak még a koponya mellől a 2. (I. t. 3.), 9. (II. t. 18.), 10. (II. t. 25-26.), 17., 19. (III. t. 23-24.), 29., 30. (VI. t. 7-8.), 41 (VIII. t. 4-5.), 57. (IX. t. 4-5.), 68. (X. t. 17.) sírból. Lehetséges, hogy ezeken szintén volt gyöngydísz, csak elkallódott. Az 59. temetkezésben sodort bronzhuzalból készült fülbevalót leltek (IX. t, 10.). A 20. sírból két db, bronzkarikán függő, granulált aranycsüngődíszes fülbevaló került elő (XIII. t. 5 — 6.). Párhuzamaként az alattyáni 85.

85

, 216.

86

és 604.

87 sír aranycsüngődíszes fülbevalóit említhetjük, amelyek a második időrendi csoport elterjedt típusai.

88 A 16. sírban két db, spirálcsüngős hajkarikát leltek (III. t. 14—15.). Id. Fehér Géza ezt az ékszertípust avarkorinak tartja, Kralovánszky Alán megállapítása szerint azonban a X. század első felében kezdődött el a divatja. 22 lelőhelyről ismert, de közülük csak a keszthelyi, Keszthely-környéki, cikói, sziráki, győri, abonyi, váchartyáni, Dőlni Vestonice-i temetőben találták avar, a többiben X— XI. századi környezetben. A felsoroltak közül több lelőhelyen a temető szélén helyezkedett el a spirálcsüngős hajkarikás sír, s feltehetően a többinél is hasonló a helyzet.

89 A nyékládházi 16. sír a temető egy részéről készült vázlatrajz (1. kép) szerint ugyancsak a temető szélén feküdt. A tőle északra eső területen — Marjalaki Kiss Lajos elmondása szerint — a temető nem folytatódott. Ez a rész abban az esetben is a temető széle lehetett, ha feltesszük, hogy a teljes feltárás hiánya miatt ritkán ugyan, de még tartalmazhatott sírokat. így a 16. temetkezés a legkésőbbiek egyike lehetett. Kralovánszky Alán véleménye szerint e haj karikatípus előfordulása az említett lelőhelyeken azt jelenti, hogy azokat a temetőket az őslakosság a X. század közepe táján folyamatosan használta.

90 Ennek alapján a tárgyalt leletünk fontos adatot szolgáltat a temető keltezésének legkésőbbi időpontjához. A feltárt sírokban gyakran fordult elő gyöngy. Csak dinnyemagalakúakat az 5. (II. t. 3.), 27. (V. t. 24.), 42. (VIII. t. 3a, c-f, h-i, 1, o, r.) sírban találtak. Egyéb paszta- és üveggyöngyök a 9. (II. t, 19.), 10. (II. t. 22.), 11. (III. t. 7.), 13. (III. t. 5- 6.), 20. (IV. t. 12.), 33. (VII. t. 21.), 52. (VIII. t. 22.), 61. (IX. t. 27.), 64. (X. t. 5.) sírból származnak. Az utóbbi gyöngyfajtákkal keveredve jöttek elő dinnyemagalakúak a 19. (III. t. 22.), 22. (V. t. 4-5.), 30. (VI. t. 10-11.), 40. (VIII. t. 3b, g, j-k, m-n, p.), 57. (IX. t. 6.), 62. sírban. Gyöngyöt leltek még a 16. és 17. sírban is, de ezek elvesztek. A 22., 27., 42., 57. és 62. sírban a nyaknál találták, a 33. temetkezés 1 db kis piros pasztagyöngyét a „lábszárak között", a 44.-ben levő gyöngyök a combcsontok alatt voltak. A nyékládházi temető gyöngyfajtái az egész avar korszakban megtalálhatók,