A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)
K.VÉGH Katalin: A nyékládházi avar temető
A NYÉKLÁDHÁZI AVAR TEMETŐ 191 kivéve a dinnyemagalakúakat, amelyek Alattyánon is csak a második csoport második felében jelentek meg. 91 Hajfonattartó a 31. és 32. sírból származik. A 31.-ben két bronz hajfonattartó volt (VI. t. 14., X. t. 31.). A 32. sírban egyet találtak (VI. t. 20.), amelyhez egy fapálcika is tartozott. Ezt két végén bronzlemez borította. Karperec bronzból az 5. sírban fordult elő (XIII. 7.). A 19. temetkezésben két vaskarperec (III. t. 19., IV. t. 2.) került napfényre. A 20. sír csontvázának jobb kezénél talált bronzkarika gyűrű lehetett. Több gyűrű nem került elő a temetőből. Bronztükörtöredék a 23. (V. t. 13.) és 51. (VIII. t. 17.) sírból származik. Előfordulása az avar temetőkben ritka. Tükörtöredéket ismerünk az alattyáni temetőből is. 92 A tükörrel való temetés húnkori szokás volt. Az avarok a tükörtöredék sírba helyezésének mágikus jelentőséget tulajdoníthattak. 93 Orsógombok jöttek elő a 2. (I. t. 4.), 10., 11. (III. t. 10.), 13. (III. t. 3.), 16. (III. t. 13.), 20. (IV. t. 7.), 22. (V. t. 6.), 24., 27. (V. t. 25.), 30. (VI. t. 5.), 39, 40. (VIII. t. 2.), 44. (VIII. t. 8.), 52. (VIII. t. 19.), 56. (IX. t. 3.), 61. (IX. t. 29.) és a 63. (X. t. 2.) sírból. Valamennyi orsógomb kettős csonkakúpalakú. Ez a forma a későavarkorra jellemző. 94 Vaskés kevés kivétellel mindegyik sírban volt. 1 db kés származik a 3. (L-t. 8.), 6., 7., 8., 9. (II. t. 16.), 10. (II. t. 27.), 11. (III. 1.1.), 14., 16., 18. (III. t. 17.), 19. (III. t. 18.), 20. (IV. t. 5.), 23. (V. t. 1.), 25. (V. t. 22.), 27. (V. 1.19.), 28. (V. t. 29.), 29. (VI. t. 1.), 31. (VI. t. 24.), 32., 33., 34., 37. (VII. t. 37.), 38. (VIII. t. 38.), 41., 48. (VIII. 1.11.), 49. (VIII. t. 12.), 51. (VIII. t. 16.), 54., 55., 59. (IX. t. 12.), 64. (X. t. 1.), 67. és 68. sírból. 2 db kést találtak a 2. (I. t. 6- 7), 4., 21., 60. (IX. t. 23, 26.) temetkezésben. Kevés kivétellel valamennyi az övhöz közel feküdt. A 29. sírban a bal vállon, a 33.-ban a jobb alsó lábszárcsontnál bukkant elő. A 2. és 4. temetkezés 2 db késének helyzetét nem ismerjük, a 21. és 60. sír esetében pedig csak az egyikét tudjuk: jobb kéznél volt. A 60. sír leletei között van egy baltatöredék is (IX. t. 24.). A baltát a halott mellé fegyverként helyezték. 95 Ilyen az alattyáni temető néhány sírjában is előkerült. 96 Nyílhegyeket, egy-egy db.-ot, a következő sírokban találtak: 21., 23. (V. t. 14.), 33. (VII. t. 16.), 59. (IX. t. 9.). Valamennyi három élű. A nyílhegyeknek ez a fajtája a VII. század közepén jutott túlsúlyba. 97 Vasláncrész került elő a 9. (II. t. 21.), 11. (III. t. 8.), 19. (IV. t. 1.) sírban. Az utóbbiban a térdek között volt, a 29. temetkezésben pedig a bal kéznél leltek két egymásba font vaskarikát. Az alattyáni temetőben is kerültek elő vaslánctöredékek. Azok, amelyeket a medencecsont körül találtak, különböző eszközöknek az övre függesztését szolgálták. 98 A 62. sírban a váz álla alatt volt egy átlyukasztott római kis bronzpénz. Előlapjának képe nem kivehető, a hátoldalán keresztet tartó két angyal látszik. Huszár Lajos meghatározása szerint Constantinus II. (317 — 340), Constantius II. (323—361) vagy Constans (330—350) kisbronza, erősen kopott. 99 Átfúrása és előfordulási helye azt mutatja, hogy a halott még életében a nyakában hordta. A régi leltárkönyvi bejegyzések szerint a váz nyakán paszta- és dinnyemagalakú gyöngyök is voltak. Nyilván ezek közé volt felfűzve az érem. Római pénz előfordul más avar temetőben is. A váchartyáni temető 20. sírjában szintén IV. századi római kisbronzot találtak átlyukasztva, pasztagyöngy kíséretében a keresztcsonton. 100 Az alattyáni temető 13. sírjában a bokacsontoknál volt 2 db római pénz. 101
