A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 5. (1965)
K.VÉGH Katalin: A nyékládházi avar temető
A NYÉKLÁDHÁZI AVAR TEMETŐ 189 pikkelymintás nagy szíj véghez hasonló díszítésű kisszíj vég került elő indás véretekkel együtt Ürbőpusztáról. 48 A pikkelymintás veretek az avarkor legkésőbbi termékei közé sorolhatók. 49 Az indás kisszíjvégek (I. t. 13—15.) párhuzamát gyöngyözött széllel Kiskőrösön is megtaláljuk. 50 A kiskőrösi lelet az avarkor végére keltezhető. 51 Hasonló indás veret a jánoshidai későavar 116. sír szíjvége is. 52 Az 1.1. 17—25. sz. alatti csuklós övveretek párhuzamát ismerjük az alattyáni, 53 a jánoshidai, 54 stb. temetőből. A kis áttört övdíszek (I. t. 28—35.) szintén gyakran előforduló veretek. 55 Az áttört, egyenes végű övforgó (I. t. 16.) nem gyakori típus. Tömör formában Pusztamérgesen, 56 és Szentes-Kajánon 57 került elő. Áttört, piskótalaakú övforgót Abonyban találtak. 58 A 4. sír leletei között van még egy bronz kiscsat ovális karikával, díszítetlen lemezzel (I. t. 11.). Ez a csatforma a későavar csattípusok egyike. 59 Hasonló csat származik Jánoshidáról, 60 Üllőről. 61 A későavarkori öntött bronz, indás leletanyaghoz tartozik még a 37. sír övforgótöredéke (VII. t. 30.) és a 23. sír akasztóhorga (V. 1.18.). Az akasztóhoroghoz közelálló példány a Kecel-határdűlői 32. sírban 62 és Mártélyon 63 fordult elő. A nyékládházi horog a jobb medencénél volt, ami — a hátoldalán levő szegecsekkel együtt — azt mutatja, hogy viselője az övre felszegecselve hordta. A különböző akasztóhorgok, fülek fegyverek és egyéb használati eszközök övre való függesztését szolgálták. 64 A nyékládházi horog közelebbi szerepét nem tudjuk meghatározni, mivel a váz többi melléklete közül — helyzetüknél és rendeltetésüknél fogva — egyik sem lehetett vele kapcsolatban. A 31. sírban, a bal medence külső szélén csontból faragott függesztő fület (VI. t. 17.) leltek. A függesztő füleket fémből és csontból készítették. 65 A nyékládházi darabhoz leginkább a ferencszállási és a jánoshidai 66 hasonlít. Ezek azonban övre köthetők voltak 67 , míg a nyékládházit az övre szegecselték. Köralakú végződésén kopásnyomok vannak, ami azt bizonyítja, hogy valamilyen tárgy zsinórral függött le róla. A függesztő fülhöz közel, a bal combcsont felső végén csiholó vas került elő rátapadt kovával. Ez arra mutat, hogy az eltemetett még életében a tűzcsiholáshoz szükséges eszközöket — nyilván bőrtarsolyban — hordta a függesztő fülre felakasztva. A 8. sírhoz tartozott egy ismeretlen rendeltetésű (XIII. t. 2.), ma már hiányzó bronztárgy. Lehetséges, hogy az is valamilyen függesztő szerkezet tartozéka. A temetőből sok vascsat került elő az öv tájékán. Négyszögletes csatot találtak a 2. (I. t. 5.), 13. (III. t. 4.), 27. (V. t. 23.), 29. (VI. t. 3.), 31. (VI. t. 6.), 40., 45., 49. (VIII. t. 13.), 50. (VIII. t. 18.), 51., 54., 55., 59., 62. sírban. Trapézalakú vascsat fordult elő a 9. (II. t. 17.), 22. (V. t. 7.), 23. (V. t. 9.), 53. (IX. t. 1.), 68. (X. t. 24.), temetkezésben. Lantalakú volt a 15. (III. t. 9.), 18. (III. t. 16.), 19. (III. t. 21.), 20. (IV. t. 9.), ovális a 30. (VI. t. 12.), 31. (VI. t. 16.), 33. (VII. t. 20.) sírban. Vascsatot leltek még a 14., 16., 17., 21. és 68. temetkezésben. A felsorolt vascsatfajták az avar temetők gyakori mellékletei. Késő avarkorinak tekinthető a trapéz- és a lantalakú. 68 A feltárt sírok sűrűn előforduló leletei közé sorolandók a fülbevalók. Csupán néhány, így pl. az öntött, indás övkészlettel rendelkező két sírban nem találtak. A fülbevalók több csoportra oszlanak. Az 5. (II. t. 1.), 20., 27. (V. t. 26-27.) és 61. (IX. t. 28.) sírban fémgömbcsüngődíszes (bronz vagy ezüst) bronzhuzalok voltak. Három kis gömbből álló csüngődíszes került elő a 31. (VI. t. 18—19.) és a 64. sírból. Az említett tárgyak a második időrendi csoport jellegzetes fülbevaló típusai. 69 A több kis gömbből álló csüngődíszes függőfajták még a IX. században is előfordulnak. 70 Az alattyáni temetőben szintén találtak ezüst vagy bronzgömbös fajtákat. 71 Az előbb említetthez hasonló származik Alattyánról, 72 Jánoshidáról, 73 stb. A nyékládházi
