A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

KOMÁROMY József: Beszámoló a disógyőri vár Ény-i tornyában végzett ásatásról

BESZÁMOLÓ A DIÓSGYŐRI VÁRÁSATÁSRÓL 67 A következő réteg szint-adataink megállapítása miatt az ásatási mélységeket a rondella Ny-i becsatlakozó sarkának a VÁTERV által megállapított magassági pontjához, 196,85 m-hez vesszük. A 2. réteg 194,75 m-ig vonul. Tartalma zömmel XVII—

XVIII. századi cseréptöredék, már előfordult példányok. Ennek a rétegnek az alján (Ny-i koord. 220 cm, É-i koord. 200 cm) fakéregből álló lapok szoros sora és mállott bőrszíjjak nyoma rajzolódik ki. A fakéreg-pikkelyeket és a bőrmaradványokat megmenteni nem lehetett. Valószínűleg faveder, dob, vagy fahordó maradványai voltak. A 3. réteg 194,75 m-től 193,40 m-ig vonul. Többszörös feltöltődés eredménye, amelyben — a felvett részletrajzok adatai szerint — homokfoltos humuszfeltöltés, egy összefüggő sárga homokfolt és alatta faszenes-hamus pusztulási réteg mutatkozik. Ez a faszenes-hamus réteg a felületre rázuhant pusztulásból származik. A 4. réteg a 193,40 m-es magassági ponton kezdődött és 192,55 m-ig tartott. A szint egy nagyobb pusztulási réteget igazolt, amelyben nagymennyiségű XVI—

XVII. századi cserépanyag dominált és a terület kiszélesítése után egy majdnem összefüggő pusztulási tömb került elő. A pusztulás É-i szélén öt cölöplyuk, a várfalhoz közeli részén további négy cölöplyuk tűnt elő, amelyet alaprajzunkba bemértünk. A pusztulási tömbben, amely patics- és agyag-nyomokat mutatott, és egy lezuhant és elszenesedett széles gerenda is előtűnt, kifejezetten egy cölöpsoros, vertfalú ház omladékára ismertünk, amelynek ÉK-i sarkában szemes kályha maradványát is találtuk. Több — négyszögletű, zöld mázas kályhaszemeit megtaláltuk. A ház apróbb tárgyaiból csontkeretes tükör, zsebben hordható napóra csontlapja került elő. Kézenfekvőnek látszik az a feltevés, hogy ez a pusztulási tömb egyike volt azoknak a zsoldos katonák által épített házacskáknak, amelyet ezen a részen a vár 1662. évi alaprajzi felvétele is feltüntet. A további munkákat itt a január 24-én beállott kemény fagy maggátolta, a föld 25 cm vastagságban éjszakánkint megfagyott, ami a további kutatást lehetetlenné tette. Az ásatás leletanyagának vizsgálatát, az edény, kályhacsempe, dísztál- és üvegtöredékek vizsgálatát, az ebből levonható következtetéseket, a restaurálás időt igénylő munkája miatt, egy következő alkalommal végzem el Évkönyvünk hasábjain. összegezésül: az ásatás folyamán teljesen feltártuk az ÉNy-i toronynak a sziklafelületre alapozott felfalazását és megvizsgáltuk a küszöb magasságig feltöltött rétegeket. A régészeti leletekből megállapítható, hogy az I. Lajos király uralkodása alatt, a király rendeletéből épített és építészetileg „kitűzött" négyszögalaprajzú, négy saroktornyos vár a XIV. század második felében épült. Az árpádkori kerámiának nevezett cserépáru és az Anjouk alatti finom fehércserépáru keveredése a legalsó szinten azt mutatja, hogy az előbbi használatát a XIV. század közepén még mindig számításba kell vennünk, de keveredése az utóbbival éppen azt igazolja, hogy a vár építésének megkezdését feltételezhetjük I. Lajos uralkodásának kezdetén és ezt, összevetve a rendelkezésre álló presovi okmány szövegével, 1343 és 1370 közé tehetjük, ami megfelel a vár feltételezett 25 egynéhány éves építési idejének.

3 Komáromy József