A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

K. VÉGH Katalin: Koracsászárkori település maradványa a miskolci Szabadság téren

50 K. VÉGH KATALIN táltöredék (I. t. 7, II. t. 1, 4, 7, IV. t. 1, 4.) került felszínre a 100—160 cm közötti mélységből. Az Ózd-stadioni leletanyagban is jelentkezik ez a táltípus,

33 vöröses, téglapiros színben, s megvan Ockovon is.

34 Párducz M. a nyugati germán kerámia jellemző edényformájának tartja.

35 A Miskolc—Szabadság téri behúzott peremű, szürke ill. barnásszürke táltöredékeket a kelta kerámiaművesség hagyatékának véljük.

36 A II. t. 9—10, IV. t. 9, 11, 14, V. t. 5. sz. ábrán ékalakú benyomásos edénytöredékek vannak, amelyek 100—130 cm és 150—160 cm mélyről származnak. A Miskolc— sötétkapui anyagban is találkozunk ezzel a díszítésmóddal.

37 Párhuzama a puchovi, oőkovi kerámiában és a távolabbi nyugati germán területen van.

38 A puchovi kultúra egyik újabb lelőhelyén, a Sucany-i telepen is előfordult ilyen díszű lelet.

39 A III. t. 10. sz. edénytöredék megfelelőjét a garadnai,

40 puchovi,

41 besenovi

42 és az I—

II. sz.-i vicemilicei

43 leletanyag tartalmazza. A II. t. 8. sz. alatt bemutatott cserép bevagdalt bordadíszéhez hasonló jelenség a kelta

44 és a szarmata

45 edényművességben mutatkozik, de ugyanakkor az ujj- és körömbenyomásos szalagdísz megvan a dák kerámiában is.

46 A Szabadság-téri töredék tagolt bordadíszének eredetét egyenlőre nem tudjuk tisztázni. A Dunajská—Streda-i, III. sz.-i emlékanyag is rendelkezik hasonló díszű lelettel.

47 A barázdából kiindulóan gerezdéit edénytöredék (III. t. 15.) megfelelőjét a puchovi quád jellegű kerámiaanyagban,

48 továbbá Stredán

49 találjuk meg. A III. t. 11. ábrán bemutatott töredék díszítése fenyőgally szerűen elhelyezett ferde bevágásokból áll. A szőnyi temető egyik edénye hasonló díszítésének párhuzamát Párducz M. a puchovi telep legfiatalabb rétegéből való és quád vonásokat bíró házi kerámia darabjai között találta meg.

50 Beninger az i.u. 180 körüli időre keltezi azt a csoportot, amelyben az említett díszítés is előfordul.

51 A II. sz. második felébe tartozik szintén a besenovi temető 76. sírja, amelyből a fentivel azonos díszű edény került elő.

52 A vicemilicei telepen is megvan ez a díszítés.

53 130—160 cm mélyről származik két durva anyagú, vastag, vízszintes peremtöredék (III. t. 12, V. t. 7.), amelyek nagyméretű agyagvedrekhez tartozhattak. Bordával tagolt formában Ózdról,

54 Árkáról,

55 Garadnáról,

56 Szilvásváradról

57 ismerjük. 200 körül lép fel, s a későszarmata korban is él még.

58 Eredetével és időrendjével Párducz M. és Salamon Á. részletesen foglalkozott.

59 A Szabadság-téri peremek egyszerűek, tagolatlanok. A III. t. 12. ábrával teljesen megegyező leletet eddig csak a Trniny-i telepről ismerünk.

60 Mivel a puchovi kultúrának ez a telepe az i.u. I. sz. végén megszűnt,

61 kérdéses peremünket legkésőbb az I. sz. végére keltezhetjük, s úgy látszik, hogy a széles, vízszintes, tagolt perem korábbi típusa ez az egyszerű, tagolatlan kiképzésű volt. A III. t. 14, IV. t. 15—16. sz. szürkés-fekete, becsipkedett, gödröcskés díszű edénytöredékek 130—160 cm mélyen kerültek elő. Hasonló díszítésű, vöröses-barna, kívül fényes fekete, durva anyagból készült edény származik a szőnyi római temetőből.

62 Díszítésének párhuzamát Párducz M. a puchovi leletanyag quád befolyást mutató csoportjában találta meg. Itt van egy hasonló díszű II. sz-i tál.

63 Ugyanez a díszítésmód látható a nógrádverőcei durva, barnás-piros edényen is, amely a III. sz. legvégétől a IV. sz. második feléig terjedő időszakra kelteződik.

04 A IV. t. 15. sz. cserépen az említett díszítés mellett a germán anyagra jellemző, besímított sáv van, függőleges irányban. 100—130, 150—160 cm mélyről származnak a II. 1.13. és V. 1.1. sz. alatt bemutatott körömbenyomásos edénytöredékek. Az egyiken (II. t. 13.) bekarcolt hullámvonalak közt van a körömbenyomás, a másikon (V. t. 1.) a válltól lefelé, egymás mellett több sorban alkalmazták ezt a díszítést. Körömbenyomásos leleteket a Miskolc—sötétkapui