A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

K. VÉGH Katalin: Koracsászárkori település maradványa a miskolci Szabadság téren

KORACSÁSZÁRKORI TELEPÜLÉS MARADVÁNYA 51 anyagban találunk.

65 Ez a díszítésmód igen gyakori a puchovi,

66 előfordula az oékovi

67 és a belenövi

68 leletanyagban is. 150—160 cm mélyen levő rétegből való a IV. t. 13. sz. (4. kép) fekete, beszúrt pontokkal díszített cserép. E díszítés párhuzamát a germán meanderdíszű kerámián találjuk meg. Ilyen edények az i.u. I. sz.-ban is készültek.

69 Meanderdíszű vandál lelet Galíciából, Breslauból, Düsseldorfból stb. ismert.

70 A dél-csehországi vicemilicei császárkori telepen szintén került elő meanderdíszű edény.

71 Említett töredékünk párhuzamai tehát germán területre vezetnek. A IV. t. 10. sz. fültöredékhez hasonlók a szőnyi temetőben előkerült egyik agyagedény könyökszerűen formált fülei.

72 Párducz M. megállapítása szerint ez a fültípus az északra fekvő germánság felé mutat, s a quád emlékanyagban jelentkezik.

73 Véleménye szerint ezt bizonyítja a hetényi edény előkerülése.

74 Lidentuhból származó II. sz.-i vandál tál,

75 a Breslauból való I. sz.-i meander urna

76 és a II. sz.-i vicemilicei quád telepről ismert edény

77 fülét is hasonlóan képezték ki. Ujjbenyomással és fésüléssel díszített az V. t. 8. sz. töredékes csupor. Ezzel az enyhén kihajló peremű, öblös edényformával az ózdi császárkori anyagban is találkozunk,

78 és a besenovi temetőben is előkerült ilyen edény.

79 Párducz M. megállapítása szerint nem annyira jellegzetes kerámiaforma, hogy egy bizonyos kultúrára jellemző lehetne. Az ockovi anyagban is vannak ilyen edények.

80 A két díszítés, a fésülés és az ujjbenyomás együttes előfordulását mutató párhuzammal nem találkozunk. A fésűsdíszítéssel már foglalkoztunk. Az ujjbenyomásos díszítés az ózdi anyagban is megvan.

81 I.u. 200 körüli időből származik egy ugyanilyen díszű quád urna Höfleinből.

82 A Trniny-i telepen is került elő egy durva, kézzel készített, ujjbenyomásos edénytöredék.

83 Több kisebb, kevésbé jelentős talp-, oldal- és peremtöredék van leletanyagunkban. A II. t. 2. sz. 100—130 cm mélyen előkerült szürkés-fekete, kissé behúzott peremű talptöredék valószínű kelta eredetű edényhez tartozott.

84 Az I. t. 10, II. t. 11, III. t. 8, IV. t. 3, 7, V. t. 2, 9, 10. sz. finom anyagú, vékony cserepek egy része szintén kelta jellegű edények töredékei, de valószínű közülük néhány lelet más kultúrkör kerámiaművességének hagyatéka. Nem állapítható meg az erősen kihajló peremű, szögletes bordával ellátott II. t. 6. sz., továbbá a III. t. 6. sz. fehéres-szürke peremrész hovatartozása sem. Annyi bizonyos, hogy nem a helyi kelta őslakosság edényeinek maradványai. A fenti elemzésből kitűnik, hogy a miskolci Szabadság-téren előkerült császárkori település leletei a puchovi kultúra emlékanyagával mutatják a legszorosabb kapcsolatot. Összefoglalva a következő leletek párhuzamát találjuk meg Puchovon: egyszerű hullámvonalas (II. t. 14, 17.), bevágott, ferde keresztekből álló díszű (II. t. 16.), ékalakú benyomásos (II. t. 9—10, IV. t. 9, 11, 14. V. t. 5.), körbefutó, egyenes vonaldíszű (III. t. 10.), árkolással gerezdéit (III. 1.15.), ferdén bevágott vonalkázással díszített (III. 1.11.), továbbá gödröcskés (III. t. 14, IV. t. 15—16.) és körömbenyomásos (II. t. 13, V. t.l.) töredékek. Amint fentebb láttuk, több leletünk párhuzama a puchovi kultúra más lelőhelyein, Sucanyban, Trninyben is megvan, néhánynak pedig Ockovon és Vicemilicén találjuk meg hasonmását. A III. t. 11, 14, 15, IV. t. 15—16. sz. leletek párhuzama a puchovi kerámiaanyag quád csoportjában is megtalálható. Úgy gondoljuk ezért, hogy telepünk néhány leletének quád jellege nem közvetlenül a quádoktól származik, hanem e vonások átadója a puchovi kultúra lehetett. A puchovi kultúra lelőhelyein és a nyugati germán területen megtalálható ékalakú benyomásos díszítés megjelenése a Szabadság téri leletanyagban, szintén a puchovi kultúra közvetítésével magyarázható. Ugyanakkor azonban a quádokkal való kapcsolatra enged következtetni a IV. t. 10. sz. könyökszerű