A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)
K. VÉGH Katalin: Koracsászárkori település maradványa a miskolci Szabadság téren
KORACSÁSZÁRKORI TELEPÜLÉS MARADVÁNYA 49 A szelvényben mindenütt találtunk állatcsontokat, s a mellette levő árkokban is. D-i falában 120—125 cm mélyen sárga, agyagos, paticsos réteget találtunk, amely alatt 10 cm vastag, erősen kormos, faszenes sáv mutatkozott, helyenként sötétebb, vízszintes csíkokkal. Megállapítható volt, hogy ezek a rétegek dél felé haladtak, s nyilvánvalóan egy leégett ház oldalának a nyomai. A szelvényben megfigyelt, gyakori faszénmaradványok valószínű a leégett, beomlott tetőzet maradványai. A szelvényt tovább dél felé nem bővítettük. Ennek oka részben az építkezési munkálatok befejezésének sürgőssége, másrészt a lelőkörülmények alapos szemügyrevétele során megállapítottuk, hogy a további bontás alig szolgáltatna további adatokat a ház méreteire, alakjára vonatkozóan, mivel szelvényünk déli oldala mögött gáz- és vízvezetékcsövek különböző mélységekben szelték át a földfalat. A keleti oldal melletti árokban, amint láttuk, 150 cm mélyen középkori cserép jött elő, ami a bolygatottságra vall. A telep egyébként minden irányban kiterjedt, ugyanis az árkok bolygatott falában faszénnyomok voltak láthatók. A fentebb leírt leletek nagyobbik része a császárkorból származik, s csupán néhány darab középkori. Az alábbiakban a császárkoriakkal foglalkozunk. A II. t. 18—19. alatt bemutatott töredékek fogaskerékdísze pannóniai eredetű, amelyet főleg az i. u. I— II. sz.-ban alkalmaztak. 1 / a Ugyanilyen díszű cserép került elő a Turóc és a Vág találkozásánál levő, a puchovi kultúra jegyeit magán viselő, i. u. I— II. sz.-ra keltezett Sucany-i telep szintén felső rétegében. 2 A bevágott, ferde keresztdíszítés (II. t. 16.) párhuzama a puchovi telep anyagában található meg. 3 Szilvásváradon előkerült párhuzamát Salamon Á. puchovi elemként említi, 4 Garadnáról is származik egy hasonló töredék. 5 Azt a réteget, amelyben találták, Török Gy. i. sz. körüli időre keltezi. 6 A dél-morvaországi stupavai III. sz.-i quád jellegű telepen szintén volt hasonló töredék. 7 Leleteink között csupán egy bekarcolt hullámvonalas cserép van (II. t. 17.). 8 Anyagban és színben hasonlók kerültek elő Miskolc-Sötétkapunál, 9 amelyek a puchovi durva házi kerámia típusához tartoznak. 10 Ismerünk hullámvonalas töredékeket a III. sz. elején kezdődő, késő császárkori ockovi 11 és az i.u. I. sz. végéig továbbélő, őskori alapú, észak-szlovákiai trninyi 12 telepről is. Trninyben sincs meg a többszörös hullámvonal, miként a Miskolc-Szabadság téri anyagban sem. A fekete, fényezett, finoman bordázott (II. t. 5.) töredékhez hasonlót a szilvásváradi telep anyaga tartalmaz. 13 A vicemilicei quád telepen előkerült egy szintén vízszintesen bordázott edény a II. sz.-ból. 14 A halstattkor óta továbbélő árkolt díszítőformát 15 mutatják a 100—160 cm mélyen előkerült II. t. 12, III. t. 13, IV. t. 2, 5—6. sz. leletek. Megvan ez Ockovon, 16 a besenovi i.u. II. sz. második felére keltezett 6. sír 17 anyagában és Dőlnie Lovőice-n is. 18 Az I. t. 8—9. sz. alatt bemutatott omphalosos edényfenékforma Hunyadi I. szerint a LTB—D-ig megtalálható. 19 Fésűs díszű töredékek 100—150 cm mélyről származnak (I. t. 4—6, II. t. 3, III. t. 7, V. t. 8. és még néhány kisebb darab). A fésüléses technika már a LTC elején megjelenik. 20 A szilvásváradi, továbbélő kelta lakosságnak a Miskolc—Szabadság-térihez hasonló fésűsdíszű, graíitos edényei 21 párhuzama Pannóniából az i.u. I. sz.-ból és a következő évtizedekből származik. 22 Garadnán, 23 továbbá a puchovi kultúra lelőhelyein, Puchovon, 24 Trninyben, 25 Sucanyban 26 is kerültek elő fésűsdíszű edényrészek, Óékovon szintén. 27 Az 1.1. 4. és II. t. 3. sz. cserepeken kötegekbe fogott fésülés van. Ez a díszítésmód Szlovákiában már a közép LT-kori anyagban jelentkezik. 28 Megtaláljuk Trninyben 29 és Suőanyban is. 30 Az I. t. 6. sz. graíitos töredéken a fésülés felett két barázda között ferde bevágások vannak. A kelta emlékanyagban gyakran találkozunk ezzel a díszítéssel, 31 de megvan Puchovon is. 32 Több behúzott peremű
