A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

KEMENCZEI Tibor: A pilinyi kultúra bárcai csoportja

/ A PILINYI KULTÚRA BÁRCAI CSOPORTJA ±j A fiatalabb pilinyi fokozatot záró raktárleletekben egyetlen esetben sem fordul elő a dreveniki kincshez tartozó cseh típusú sarkított balta. Ezt, a dél-német, csehmorva és ausztriai halomsíros kultúra jellegzetes lelettárgyát Magyarországon a középsőbronzkor végén megjelent halomsíros népesség terjesztette el, s így a koszideri típusú raktárleletek gyakori alkotórésze.

105 A dreveniki leletben előforduló darab a koszideri fémművességi körből került a bárcai csoportba. Közvetlenül a pilinyi kultúra első feléhez kapcsolódnak a patkóalakú, átfúrt csüngők, a maly-horesi leletben. A zagyvapálfalvi csoport fémmellékleteinek tárgyalása során részletesen foglalkoztunk ezzel az északi, sziléziai eredetű, a Kárpátmedencében halomsíros közvetítéssel megjelent csöngőformával. Sírleletek alapján bebizonyítottuk, hogy a későbronzkor 2 periódusán túl, az ördöngősfüzesi leletet kivéve, seholsem fordul elő.

106 Mivel az ördöngősfüzesi leletben, ahova importként jutott, nyilván retardál ez a forma, a maly-horesi lelet földbekerülését is ennek az időszaknak a végére kell tennünk. Ezt az időpontot támasztja alá a bologdi és maly-horesi leletek bordázott karperece is. Ennek a karperectípusnak a Kárpátmedence keleti felében van elterjedési központja, és a R BD — HA eleji leletekben fordul elő.

104 A maly-horesi és a bologdi kincsleletben való jelenléte egyben a pilinyi körben az első megjelenése is, és mint terminus ante quem a leletek elrejtésének időpontját a R BD legelejében szabja meg. A nyéltetős balta az abaújkéri raktárleletben szintén nem kerülhetett a későbronzkor 2 végénél, tehát a R BD elejénél hamarább a földbe. Ez a baltaforma, leginkább meghosszabbított nyéltetős változatban, a középsőbronzkori hagyományok folytatásaként a későbronzkorban főleg a Felső-Tiszavidéken és Erdélyben terjedt el. Az abaújkéri lelet baltájának legpontosabb párhuzamát a R BD-be tartozó domahidai leletből ismerjük.

108 Mozsolics a B IV. periódusba keltezi a feketetóti raktárlelet peschiéra kését, amelyet párhuzamként említhetünk meg az abaújkéri peschiéra késre.

109 Mivel a B IV. első felére (R BC) hitelesen keltezhető peschiéra formákat Észak-Magyarországról nem ismerünk, ezen a területen a R BD-nél hamarább nem keltezhetjük. A Tiszától keletre fekvő területek hatását mutatja a bárcai csoportra a malyhoresi raktárleletben levő két nagy bronzlemez pityke. A Felső Tiszavidéken jelent meg először a későbronzkor 2-ben (Podgorján)

110 és él ott, s Erdélyben a korai vaskor kezdetén is.

111 A tárgyalt raktárleleteknek a bárcai csoporthoz való tartozását kétségtelenül bizonyítja a sírleletekkel közös típusaik. így a temetőkben és a raktárleletekben egyaránt megtaláljuk a következő bronztárgyakat: háromszorosan duzzadt nyakú tűk (Forró, Drevenik); kis tölcsércsüngő (Drevenik); Noppenring (Drevenik); szívalakú, üres hajkarika (Drevenik); zárt félholdalakú csüngő egyszerű középtaggal (Drevenik); vonalkázással díszített karperec (Drevenik); spirálkorongokban végződő gyűrű (Drevenik);, Bologd. A raktárleletekben a koszideri fémművességi kör, a zagyvapálfalvi csoport és a Felső-Tiszavidék hatását, valamint a helyi fejlődést tudtuk megállapítani. A koszideri fémművességi körtől átvett elemekhez soroltuk a cseh típusú sarkított baltát és a kerek gombú kézvédőspirálist. Ösztönzésre jöhetett létre a bárcai csoportban a széles karspirális, s az üreges, díszített karperec. A R BD periódusban a Felső-Tiszavidéken és Erdélyben kibontakozott fémművességi központ erős hatást gyakorolt a pilinyi kultúra bronziparára. Ennek első