A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

DANKÓ Imre: A bodrogközi Hosszúrét települése

154 DANKÓ IMRE mennyiségben kereskedőknek adták el, most pedig a különféle felvásárló szerveknek hordják be Patakra, Újhelybe és Dombrádra. Az állatok a lovak kivételével szabadon vannak. A teheneket csak azokból a tanyákból csapják a csordákhoz, amelyek közel esnek valamelyik faluhoz vagy a csordalegelő, esetleg a hajtóút van a közelben. Különben a tehénnel, birkával, kecskével — ahol van — végig legeltetik az árkokat, a kanális partokat. Ugyanúgy szabadjára engedik őket, mint a baromfiakat. A kanálisokhoz közel eső tanyákon különösen sok a kacsa, liba, máshol inkább tyúkokat tartanak. A tojásokból az egész éven át „pénzel az asszony'* a piacokon. A sertésekkel kitúratják a földbe maradt kicsi krumplikat, megetetik velük a pocsolyákból kosarakkal kimert kis halakat. Néhány tanyában méheket is találunk. A méheket tavasszal kiteszik a tanyák közelébe telepített kis akácosokba. Ezeket ugyan évenként vagy kétévenként levágják, mert kell a tüzelő, de kihajtanak. A tanyasi család egysejtű. Ezt is a települési célok indokolják. Ha csak egy mód van rá, a fiatalok „különmennek" az öregektől, szó sincsen már a Bodrogközből mégnemis olyan régen ismert nagycsaládról. A férfi a földdel és a házkörüli munkákkal van elfoglalava. Ekéje majd minden tanyasinak van, soknak még fagerendelyes. A szántást lóval vagy tehénnel a férfi végzi. A boronálás, hengerlés is az ő gondja. Az aratás az egész családot foglalkoztatja, a férfi kaszál az asszony markot szed. A nagyobb gyerekek pedig keresztet raknak. A hordás megint a férfi dolga. A cséplésnél is ő vigyáz a gépesekre. Kapálásokban az egész család dolgozik. Egyelik a répát, kapálják a krumplit, kukoricát, aztán ássák, törik. A gyerekek vigyáznak az állatokra, kislány a kacsákra, libákra; kisfiú a tehénre, esetleg a legelő lóra, disznókra és birkákra. A férfi minden szerszámot, eszközt, amit csak tud, maga készít el. Faragószék, vonókés, a paraszti eszközkészítés elengedhetetlen szerszámai, általánosan elterjedtek a tanyasiak között. Vásárra is a férfi jár, az állatok eladása, vevése az ő gondja. Amit maga, a családjával együtt meg tud építeni, azt maga építi, az épületeket gondozza, javítja. Az asszony szinte minden nap piacol. Tanyasi asszonyok naponta 10—20 km-eket gyalogolnak befelé, nagy zajdákkal a hátukon. Tejet, tojást, baromfit, zöldségféléket, gyömölcsöt visznek a pataki meg az újhelyi piacokra vagy „állandó" házakhoz. A tanyasi asszonyok piacolása jellegzetes. Hazafelé mindig visznek valamit, mert „nincs bót, ahova csak átugrok", mondogatják. Kocsin csak akkor jönnek, ha az uruk is bejön állatot eladni vagy vásárolni valamit. A kisvonatra se ülnek, mert alig érdemes. Az állomásoktól rendszerint még kilométereket kell gyalogolniuk, hogy hazaérjenek.

32 A régi életmód pár csökevénye még él közöttük. Gyakran megtapogatják, „mártogatják" a még meglévő vizeket vagy áradások után a kanálisokat, csatornákat. A lefolyástalan gödrökből vasvillával is „kiszúrik" a halat. Madártojást is szednek itt-ott, sőt csapdával nyulat is fognak. Itt is nagy esemény és kizökkenti a családot a hétköznapok megszokott rendjéből a születés, a házasság és a halál. Mindegyik ünnep számba megy. A születés a kezdetleges egészségügyi viszonyok között még ma is veszélyekkel teli esemény. Nemcsak az asszony kímélését, hanem kiszolgálását is magával hozza. A szülő nőhöz segítségül, azután meg a háztartási munkák végzésére, ha felnőtt lány nincs a háznál, elhívják az anyját vagy az anyósát. Ha felnőtt lány van, akkor nem hívnak segítséget. Bábát, orvost a legközelebbi faluból hoznak. Szekerén megy be érte a férfi, ha megjöttek az asszony fájásai. A keresztelő nagy ünnepséggel megy végbe. Nagy vacsorát rendeznek a tiszteletére, keresztszülőknek az apa testvéreit kérik föl s csak ha ilyenek nincsenek, jönnek számításba az anya testvérei. Igen ritka, hogy nem rokont választanak keresztszülőknek. A keresztszülőnek semmi különösebb kötelezettsége sincsen, rendszerint hozzájárul valamivel a keresztelői vacsorához. Vagy bort küld, vagy egy birkát. A lakodalom hason-