A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

DANKÓ Imre: A bodrogközi Hosszúrét települése

A BODROGKÖZI HOSSZÚRÉT TELEPÜLÉSE I45 hogy a Hosszú-rét 1900 tájára száraz, vízmentes lett. Azóta újabb csatornák építésével, feltöltéssel és lassú feltöltődéssel az egész Hosszú-rét kiszáradt és alkalmassá vált a földművelésre és településre. A Hosszú-rétet Hunfalvy János a szabolcsi Rétköz másának mondta. Hunfalvy azt írja, hogy „a Rétköz s a vele átellenben a Tiszának túlsó oldalán elterülő bodrogközi Hosszú-rét a két parti lápfenékkel együtt, nagyszerű vízszerkezettel borított térség, mely Szabolcsban Vencsellőtől kezdve Komoróig és Vörösmartig terjedve, a Tisza egész partját, Zemplénben pedig majdnem az egész Bodrogközt Kis-Patakig és Király-Helmeczig foglalja magában. Midőn a Tiszának úgynevezett zöld árja, nyári áradata beállott, a Tiszának és Bodrognak számtalan erei és folyásai, a Kis és Nagy Ticce, meg az úgynevezett morotvák vagy holt ágak mind megteltek, összevisszajárták a térséget és számtalan sík tócsát hagytak hátra, melyekhez az áradat eltakarodta után is csak ladikon, vagy nádsűrűségeken nagy bajjal átvergődve lehetett jutni. Most a Tisza-szabályozási munkálatok következtében csak a legmélyebb fenekekben maradt meg a víz, s a múlt száraz években azok is kiszáradtak".

6 Bánkúti Ferenc tévesen egyetlen, önálló tónak vette a Hosszú-rétet, holott több önálló, saját névvel is bírt vízállásnak, tónak, fenéknek, laposnak, érnek, mocsárnak az összefoglaló neve.

7 A Hosszú-rét ármentes/tés előtti vízrajzával Trenkó György foglalkozott.

8 Megállapította, hogy az óriási lápmedence vizét a csapadékon és a földárján kívül a Tisza és a Bodrog árvizei szolgáltatták. Lefolyása és leszivárgása alig volt. A hordalékától megtisztult víz nagykiterjedésű, dús növényzetű mocsarakat és sekély vizű tavakat képzett rajta. Szirmay Antal a Hosszú-rétet egyszerűen a Tisza árterületének vette. A Tisza, mondja, „ahol a Bodrogköz körül alacsonyabban fekvő vidékénél 2. Kezdetleges tanyaépítkezés Szophomok alatt