A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

DANKÓ Imre: A bodrogközi Hosszúrét települése

DANKÓ IMRE 1. 1920-ban épített tanya Dorkán kodtak. A vizek adta életlehetőség volt fontos mind a sziget, mind a lépi települések számára. A Bodrogszög és a Hosszú-rét települése ismét tárgyalható együtt. A Bodrogszög azonban kicsi és településileg még ma is jelentéktelen terület. A Bodrogköz közepén és inkább a déli részén, a Tiszával párhuzamosan elnyúló Hosszú-rétet nyugatról a Füzesér, északon a Karcsa, keleten a Királyhelmeci hegy és tartozéka a Nagyrozvágy—Ricsei-hátság, délen pedig a Tisza határolják. Az ármentesítés előtt összefüggő mocsárvilág volt. Mélyen benyúlt a kiemelkedő hátságok közé is. így tüntette fel a II. József-féle térkép, Szirmay térképmelléklete (1805) és a Magyar Átlás „Zemplén megyei abrosza" (1810). is.

4 Víztelenítése két részben történt. Az első lépés a folyamszabályozás volt. A folyamszahályozások (1860—1880) azonban csak kismértékben érintették a Hosszú-rétet. A víz megmaradt a mély, sokszor lefolyástalan fenekekben, tavakban, erekben. Esős időben még ma is sok helyén nagy kiterjedésű vízállások keletkeznek rajta. A sok helyen vele egy szinten folyó Tisza és Bodrog gátszakadásai, kiöntései esetenként pótolták a valahogy mégis levezetett vizeket. A Hosszúrét víztelenítése szempontjából jelentősebb volt az ármentesítés. 1880 körül határozták el, hogy a Bodrogköz belsejét, a Hosszú-rétet, csatornákkal fogják vízteleníteni. Rövid idő alatt egész csatornarendszer épült ki. Ez a csatornarendszer két fő és több mellékcsatornából áll. A Bély—Cséke—Karádi főcsatornába torkollik többek között az Agárd— Leányvári és a Karcsa-csatorna, a Szerdahely—Törökéri főcsatornába pedig a Füzesér, a Malomér, a bodroghalmi és a kenézlői kanális csatlakozik. A csatornákat 5 zsilip és 24 tiltó szabályozza.

5 A folyamszabályozás és az ármentesítés végül is odavezetett,