A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 4. (1964)

VALTER Ilona: Régészeti adatok a Bodrogköz honfoglaláskori településtörténetében

134 VALTER ILONA Ez a kevésszámú okleveles adat is azt bizonyítja, hogy a Bodrogköz vízrajza lényegében ugyanolyan volt az Árpád-korban, mint a folyószabályozás előtt, és a földrajzi elnevezések is lényegében már az Árpád-korban kialakultak. A Bodrogköz növényzetében nagy szerepe volt az erdőnek — különösen a két folyót, a Bodrogot és a Tiszát kísérő galéria erdőnek. Az árterületeket, az erek, tavak partját és a mocsarakat gazdag vízinövényzet borította. Nagy, füves térségek is lehettek itt, és hatalmas, beláthatatlan nádasok. Ilyen földrajzi környezetben élhettek a Bodrogközben az egymást felváltó nemzedékek — ilyen környezetbe kerültek az ide bejövő honfoglaló elődeink. A honfoglalás korából csak temetőket ismerünk. Azt, hogy milyen jelentős volt e terület a honfoglalás korában, mutatja az innen előkerült nagyszámú temető és szórványanyag —, közük olyan fontos temető, mint a Kenézlő-Fazekaszugi, ahol két temetőt is feltártak,

4 s a Karos-Eperjesszegi.

5 A következő helyekről kerültek elő sírok: Zalkod—Szegfarka,

6 SzabolcsVontatópart,

7 Gáva-Szincsedomb, Tiszakarád-Inasa dűlő,

8 Sárospatak-Apróhomok,

9 Sárospatak—Baksa-homok.

10 Ezek a hitelesen feltárt temetők. Szórványok, néhány sír: Karcsa-Tégláska,

11 Nagyrozvágy-Futóhomok,

12 Semjén-Istvánmező,

13 Zemplénagárd-Telekeshalom,

14 Zalkod község belseje,

15 Szabolcs község alatti út,

16 Kenézlő,

17 Gáva vasúti híd, Alsóberecki,

18 Nagykövesd.

19 A honfoglaláskori temetők leletanyaga azt mutatja, hogy a honfoglalók legelsa csoportja telepdett itt meg. A temetők anyaga nem keveredik más népek leletanyagával,, és a sírokban talált pénzleletek alapján a temetőket a korai időre — a X. század elejére tehetjük.

20 A kora Árpád-korból főleg a XI. századból ismerünk temetőket e területről. Szabolcs községben az Általános Iskola udvarán van egy feltáratlan temető, mely Árpádházi királyok pénzeivel keltezett.

21 Gáva-Vásártéren 33 sírt tárt fel Kalicz Nándor, melyek Béla dux és I. Endre dénáraival keltezettek.

22 Sárazsadány-Akasztószeren 11 kora Árpád-kori sírt tártak fel.

23 Karos-Templomdombon pedig még feltáratlan a XI. századi temető.

24 E temetők közül csak egyről mondhatjuk biztosan, hogy templom körüli temető volt, a Karos-Templomdombiról. A többieket leletanyaguk, a temetés módja, a sírokban talált mellékleletek még inkább a honfoglalás korához kötik. Korai, IX—

X. századi leletanyaggal keltezett telepeket a következő helyeken találtam: Karos-Hosszúhomok,

25 Karos-Tobajka,

26 Karos-Kender szer,

27 Karos-Mókaiiomok,

28 Karcsa-Somos.

29 Az innen előkerült hullámvonalas díszű rosszul iszapolt,, durva szemcséjű kerámiatöredékek szláv jellegűek. A Karos-Somosdombon előkerült leletek biztosan a szlávhoz köthetők (az ott talált félhold alakú csüngők keltezik biztosan a lelőhelyet). A telepek mindegyike víz partjára települt, viszonylag nagy kiterjedésű lehetett. Ásatás hiányában e telepek lakóinak életéről semmit sem tudunk, de a telepek elhelyezkedése azt mutatja, hogy földművelő életmódot folytathattak lakói. Árpád-kori telepeket terepbejárásomból és az okleveles adatok alapján ismerünk nagy számban. A felszíni leletek és az okleveles adatok is azt mutatják, hogy e terület nagyon korán, a XI—

XIII. században sűrűn benépesült. Terepbejárásomon elég nagy számban találtam olyan Árpád-kori településeket, melyeket az okleveles adatokkal nem lehetett azonosítani. Ezeket a felszíni leletekből megállapítva, nagyság szerinti csoportokba oszthatjuk. Nagyobb települések, melyek összefüggő száraz területen feküdtek, a következők: Kenézlő-Botzáslapos,

30 Sárospatak-Apróhomok,

31 Karcsa-Somos,

32 Zemplénagárd-Liget,

33 Zalkod-Jakob-domb,

34 Kisebb települések, melyek a