A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

KOZÁK Károly: A sajóládi háromszög alaprajzú temetőkápolna

A SAJÓLÁDI HÁROMSZÖG ALAPRAJZÜ TEMETŐKÁPOLNA 77 kedvelték a szimbólumok alkalmazását. A trinitasz-szimbolumok gyakran felfedezhetők a XVIII. századból származó emlékeinken. A Szentháromság-oszlopok talapzata rendszerint három oldalú, s ezen gyakran három baj elhárító szent áll. Arra ugyan nincs adatunk, hogy Sajóládon is pusztított a járvány, de az 1783-ban Miskolcon, a mindszenti r. k. templom előtt felállított Mária-szobor,

5 a szomszédos Békés megyében ugyancsak pestisjárvány emlékére 1741-ben Gyulán épített Szentháromság-kápolna

6 arra enged következtetni, hogy a sajóládiakat sem kerülte el a járvány. E feltevés alapján arra gondolunk, hogy a sajóLádi kápolna is a járvány elvonulása után épülhetett, 1737—1741 között, Kotnaky perjelsége idején. A kápolna temetőben való elhelyezése némileg támogatja fent kifejtett elképzelésünket. A feltételezett építési idő azt jelentené, hogy a sajóládi temetőkápolna az 1748—1753 között épült abai r. k. templom szentélyének előképe. A kápolna berendezése igen egyszerű. A „Z A" monogrammos, 1872. szept. évszámos oltáron néhány gyertyatartó van, melyek közül kettő népművészeti alkotás. A gyertyatartón körben elhelyezett kis kancsókba állítják a gyertyákat. Az egyik mázas gyertyatartón GUBIK LAJOS 1843. név és évszám látható. A gondosan elkészített, különös formájú gyertyatartókat feltehetően sárospataki fazekasok készítették. Az oltár feletti falfülkében a keresztről levett Krisztust ölében tartó Mária szobrát helyezték el, a falfülke körül feliratos márványtáblák, a falakon pedig egy-két egyszerű kép látható. A sajóládi barokk temetőkápolna építési idejére vonatkozó írott adatot nem találtunk ez ideig, de a felsorolt érvek alapján bizonyosra vehető, hogy 1 A sajóládi temetőkápolna látképe. 2 Az abai rk. templom látképe (1748—1753).