A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

KUBINYI András: Miskolci jobbágykérvények 1563-ból

MISKOLCI JOBBÁGY KÉRVÉNYEK 1563-BÓL Miskolc fejlődését nagyon elősegítette, hogy a XIV. század közepétől királyi, illetőleg királynéi birtok volt. A földesúri hatalmat ugyan a király nem gyakorolta személyesen, mint a szabad királyi városoknál, hiszen Miskolc csak mezőváros volt, hanem a diósgyőri királyi várnagyok által, mégis, mivel az uralkodók gyakran tartózkodtak Diósgyőrben, ez a közvetett hatalom nem jelentett veszélyt a város szabadságára. A királyi földesúri hatalom magánkézbe jutása katasztrofális lehetett egy mezőváros számára. Tekintélyes városok sülylyedtek így jobbágyfalu színvonalára.

1 A királynak ugyanis érdekében állott a mezővárosok szabadságának megtartása, a polgárság támaszt nyújthatott neki a feudális anarchia elleni küzdelemben, míg a magánföldesúr szemében ez a szabadság veszélyes volt. ök csak fejőstehénnek tekintették a városokat, amelyektől minél nagyobb jövedelmeket igyekeztek kicsikarni. így volt ez Miskolc esetében is, amidőn a XVI. század közepén a diósgyőri uradalom Miskolccal együtt — zálog címén ugyan — Balassa Zsigmond, majd özvegye, Fánchy Borbála kezére jutott. Az új földesúr igyekezett hatalmát erősen érzékeltetni Miskolc irányában is. Az Országos Levéltár kamarai levéltárában az NRA sorozat 723. sz. csomójában számos kérvénye maradt fenn Miskolcnak, illetve a város polgárainak, amelyeket Fánchyék túlkapásai ellen a királyhoz intéztek. A keltezetlen kérvényeket már Miskolc monográfusa, Szendrey János is ismerte, és nem egyet közülük fel is használt, bár rossz kelettel, 1550, illetve 1580 körűire datálva azokat.

2 "Pedig a keletet pontosan meg lehet állapítani. Ugyancsak a Kamarai Levéltárban található egy irat (Expeditiones Camerales II. cs. 276—83. p.) a következő címmel: Supplicatio oppidi Myskolcz dominis commissariis S. R. Mtis porrecta. (Miskolc mezővárosának a királyi felség biztosaihoz benyújtott kérvénye.) Ebben a füzetben 39 pontra osztva (amelyekhez még 5 mentességi kérés pontja járul) megtaláljuk a legtöbb ismert kérvény pontjain kívül még egyéb kéréseket is. A füzet lapjainak egyik oldalán magát a kérés kivonatát, míg a másik oldalon a pozsonyi Kamarának, az ország akkori fő pénzügyi hatóságának javaslatát találjuk. Ez a füzet tehát a Szendrey által (csak részben!) felhasznált kérvényeknek a kamara véleményezésével a királyhoz felterjesztett összesítésének fogalmazványa. Minden jel arra mutat, hogy a kérvények 1563 tavaszán készültek, amikor Fánchy Borbála halála után a király biztosokat küldött ki a diósgyőri uradalom átvételére. Ezeknek a biztosoknak, Thurzó Ferenc magyar kamarai elnöknek, Zay Ferenc kassai kapitánynak és Pesthy Ferencnek, a felső részek királyi jövedelmei kezelőjének nyújtották át a miskolciak kéréseiket, akik azokat a kamarához küldöttek fel.

3 A kérvények három csoportra oszthatók, a városi lakosság közös panaszai, egyéni sérelmek, és Fánchy Borbála híveinek kérései. A kamara nem egy pont-