A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 3. (1963)

LAJOS Árpád: Díszes fafaragás a Hór völgyén

120 LAJOS ARP AD 14 Guzsalyfej esztergálása. képletet fognak közre. Ebből a mintából sarjadzanak elő a kis fióktulipántok, melyek képzésében csak a lényeges körvonalak vannak feltüntetve. Merész és naivsagában is igen szép a túli pánt-körvonalak meghat ványozása, emeletszerű kidolgozása, leggyakrabban háromszorosan megemelt mintákkal. A kész tárgyakon még több részletben látszik a tulipánmotivika feltűnő kedvelése, így nemcsak bevésett vagy domborműves kidolgozása, hanem szoborszerű megjelenítése (1. guzsalyfej), (14. kép). A virágos díszítésminták közt igen gyakran szerepel a nefelejcs, a nefelejcsrózsa és a kígyózó szirmú gombvirég, a göncörű gomb. Ezek is régi, magyaros motívumok (1. konyhaszéktámla 9, 25. kép). A leveles, tulipántos, nefelejcses stb. mintákat maguk a cserépiek is magyaros-aknák nevezik. A helyi ízlés meglátszik e magyaros minták összeállításában is. A virágokat gyakran harapófogószerűen egymás felé közelítő levélképletek fogják körül, vagy engedik elhajolni és lehanyatlani, harmatcseppeket ejteni. Bájos, naiv következetlenséggel olykor a tulipánttőről nefelejcs, vagy egyéb más virág hajt ki. A szimmetria inkább a lapos tárgyakon érvényesül, a guzsaly kecskerágó szárán a legszebb díszek aszimmetrikusak, csavarszerűen követik egymást. A díszítés művészi kompozíciójára legszebb példa megint csak: a cserépi guzsaly, mely szépségben és helyi sajátosságban annyira kiemelkedő, hogy külön kell majd ismertetni. A cifrázás magyaros stílusán kívül határozottan jelentkezik, mint közvetett nyugati hatás eredménye, a parasztbarokk. A régi cserépfalusi faragószékek díszítésében a magyaros elemekkel szemben túlsúlyra kerültek a barokk-elemek: csiga vonalas, cikornyás képletek (18. kép). Hogy kerültek ezek Cserépfalura? Nem nehéz elképzelni. Volt alkalmuk a mozgékony, leleményes cseré-