A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)
PÁRDUCZ Mihály: Római császárkori lelet Miskolcon
50 PÁRDUCZ MIHÁLY helye Szlovákiának a Sajó mellett Ardovo (Ardó, Gömör megye). 25 A fő lelőhely után a puchovinak nevezett kultúráról eddig legteljesebb képet Beninger már többször hivatkozott munkájában adott. A kultúra alaprétegét illyr—kelta jellegűnek tartja, 2 ' 6 s lényegében ezt erősíti meg J. Eisner is amikor nem kifejezetten a puchovi kultúrát illetően, de Nyugat-Szlovákiára vonatkozóan az őskor végén illyr—pannon törzsekről beszél. 27 Beninger e sajátos színezetű kultúra fennállását, illetve létét az i. u. I— II. századra helyezi. 28 A quad befolyás mértékét éppen kerámiai jellegzetességének alapján, jelentősnek tartja. 29 De germán befolyás korábbi jelenlétét is igazoltnak látja. 30 Egy bastarna törzsre, a sidonokra gondol, akik Ptolemeus egy adata alapján kb. a puchovi kultúra helyére lennének lokalizálhatok. 31 Nem zárkózik el az elől a feltevés elől, hogy a puchovi kultúra hordozójának, az illyr— kelta alapréteg további feltételezése mellett, a sidonokait tartsa. 32 A kutatás mai állása mellett ezt a feltevést megnyugtatóan igazolni nem lehet. A miskolci lelőhely a puchovi kultúra délkeleti irányú kiterjedésének új állomása. A kelta kerámiai anyag történeti értékelését igen nehéz elvégezni. A leletkörülmények hiánya két feltevést tesz lehetővé. Gondolhatunk arra, hogy az eddig tárgyalt leletekkel együtt került a földbe, együvé tartoznak és egyidősek. Ez esetben a puchovi kultúra illyr—kelta összetevője közül itt a kelta elem jelentőségét hangsúlyozza, s egyúttal a szóbanforgó kerámiai formák eddig fel nem tételezett hosszú életét tanúsítja. De fel lehet tételezni azt is, hogy a puchovi kultúra megjelenése előtt, itt élt kelta lakosság bizonyítékait kell bennük látni. A bojókkal kapcsolatba hozható festett kerámia az eddig ismert miskolci anyagból hiányzik. Viszont tudunk arról, hogy a Dunakönyöktől északra, Erdély felé áthajló sávban kisebb illyr és kelta törzsek élnek (Cotini, Osi, Teurisci, Anartii stb.), akik ellen i. e. 9. táján M. Vinicius hadjáratot vezet. 331 Ez a dátum meglepően egyezik a kelta anyaggal kapcsolatban megállapított időrendi helyzettel. Talán e mozgalmak miatt elhagyottá vált telepet szállta meg nem sokkal később a puchovi kultúra népe. A két feltevés egyikének, vagy másikának igazolását csupán a további jól megfigyelt ásatások adhatják meg. PÁRDUCZ MIHÁLY SIEDLUNG AUS DER RÖMISCHEN KAISERZEIT IN MISKOLC Durch József Komáromy wurden die Ergebnisse 1 der Ausgrabungsarbeiten neben dem sogenannten „Dunklen Tor" (Sötét Ikapu) in Miskolc im allegemeinen bekannt gegeben. Aber das Material ist auch einer ausführlicheren, eingehenderen Analyse wert. Die Funde sind bei der Gelegenheit einer Rettungsausgrabung zum Vorschein gekommen, und so waren die Umstände des Vorkommens meistenteils unmöglich genau zu (beobachten. Im Grunde der Schichtenangaben der Tiefe bietet sich die Möglichkeit dar, die Funde in sieben Gruppen abzusondern. Über die Einzelheiten (können wir Erklärungen durch die Tafelandeutungen gewinnen. Nur die Funde der unter d. Nummer I. bekannt gegebenen Grube sind brauchbar historische Schlussfolgerungen zu ziehen. Zur Ergänzung der durch die I. Gruppe gewährten Belehrung 25. B e n i n g e r 3. t. 4. térkép. 26. B e n i n g e r 99. lap. 27. E i s n e r, J.: Slovensko v praveku. (Bratislava 1933) 308. 28. Beninger 95—97. 29. B e n i n g e r 98. 30. Egyebek között Beninger 9. t. 31. ábra edénye alapján. 31. Beninger 100. 32. Beninger 101. 33. Alföldi A.: Fejezetek az ókori Budapest történetéből. (Kny. a ^Budapest Története^ I. kötetéből) Bp. 1943. 153. lap.
