A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

KOREK József: A vadnai neolitikus sírlelet

18 KOREK JÓZSEF festéssel. A tetszetősségre törekedett akkor, mikor a széles fehér sávval festett mezőben, vagy a felület alapszínének meghagyásával, vagy ennek fehér és fekete vékonyvonalú kitöltésével élénkítette az edényt. A festett edények formája a töredékekből ítélve, legtöbbször kisméretű és kissé behúzott peremű félgömb. A formán csak egészen kisméretű, bütyökszerű kiemelkedés szokott lenni, mint a sír edényein. A másik forma a csőtalpas tál, amely e telepen alárendeltebb szerepet játszik. A sírmelléklet festett edényei után a nagykállói strandfürdő sírját a bükki művelődési körbe nehéz lenne beosztani és joggal teszi fel Patay a kérdést, hogy ez a festés mennyiben jellemző a bükki kultúrára.

1 o A bükki művelődési körhöz való kapcsolódását a telepanyag indokolja, ahol a bükki és a festett áru együtt jelentkezik. 6. Megyaszó (Borsod-Abaúj-Zemplén m., szerencsi j.).

11 Lelőhelye Megyaszó határában Csákó határrész, a község és Monokhoz tartozó legelők határán a völgyoldalban. Tampa Ferenc 1937. oiktóber 14—20 (között végzett ásatása telepet és a telepbe ásott temetőhöz tartozó sírokat tárt fel. Tompa Ferenc a feltárt sírokat a bükki kultúra körébe sorolja. 1. sír. Baloldalán fekvő zsugorított csontváz. Irányítása DK—ÉNy, fejjel DK-nek, arccal DNy-nak fordítva. A zsugorítás erős méretű, erősen felhúzott végtagokkal. A csontváz hossza 110 cm. Jó megtartású, idősebb nő csontváza. Sírmélység a mai felszínhez mérten 70 cm. Egyetlen biztos melléklete a nyaknál lévő hengeres alakú spondylus kagylóból készült gyöngyszem. A fej felett, valamint a térd hajlásánál Bükk III. jellegű cserepek feküdtek, amelyek nem mint sírmellékletek kerültek a csontváz mellé, hanem a korábbi telepről a temetkezéssel bekerült cserepek. 2. sír. 40 cm mélyen, nagyon rossz, felszívódott állapotban lévő zsugorított gyermekcsontváz feküdt. Irányítása DK—ÉNy, mint az 1. síré. A sírban néhány szórvány cserép feküdt. 3. sír. A sír mélysége 150 cm. Zsugorított, bal oldalán fekvő, igen jó megtartású csontváz. Irányítása É—D, arca K felé néz. Melléklete nem volt. 4. sír. Mélysége 90 cm. Teljesen felszívódott állapotban lévő kisgyermek csontváza feküdt a sírban. Melléklete nem volt. A telep anyaga Bükk III. jellegű, igen erős vonaldíszes kerámiát jelző motívumokkal. 7. Kőlyuk II. Barlang (Borsod-Abaúj-Zemplén m.). Párducz Mihály beszámolt már arról, hogy 1949-ben a Kőlyuk II-nek nevezett barlangban a Történeti Múzeum régészeti osztálya ástatást végzett.

12 A feltárás során bükki kultúra barlangi településének érdekes jelenségeit hozták felszínre. Az. aggteleki Baradla barlangban észlelt cölöpépítkezést sikerült itt megfigyelni tűzhelyekkel, padozatnyomokkal. Az előkerült anyag a Bükk I—

II. jellegzetességeit mutatja. A barlang előteréül szolgáló kisebb üregben Nemeskéri János két csontvázat talált zsugorított helyzetben, elsődleges fekvésben. Az előtérből anyag nem került elő, s így a melléklet nélküli csontvázak feltétlenül a bükki lakossághoz tartoznak. Erre utal az a körülmény, hogy a barlang a felfedezés idejéig (1948) teljesen érintetlennek látszott, a bükki kor után abban ember nem járt.

13 8. Egyek-Rózsástelek (Hajdú-Bihar m., polgári j.). Az Aruraktározási Vállalat helyi építkezése közben került elő két zsugorított sír. Mérey Kádár Ervin 1953. november 5-én tett kiszállási jelentésében ez áll: »A neolitikus lelőhely területén dolgozó csoport vezetője elmondta, hogy 150 cm mélyre ástak, s már 1 m-nél mutatkoztak oldalt zsugorított helyzetben eltemetett csontvázak. Találtak mellettük cserepeket, kőbaltákat. Sok anyag elkallódott a találók kezén.*

14 A sírok kora Mérey Kádár jelentése szerint »protobükk« vonaldíszes kerámia. A Déri Múze10. Magyarország régészeti leletei. 55. 11. T o m p a F.: Budapest az őskorban. Budapest története 1940. 27. 12. Párducz M.: Arch. Ért. 1949. 111—112. 13. Nemeskéri János szíves közlése. 14. Mérey Kádár jelentése. Adattár 45. E. I.