A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

KOMÁROMY József: Az első miskolci nyomda betűkészlete

AZ ELSŐ MISKOLCI NYOMDA BETŰKÉSZLETE 161 Az első Miskoílcon nyomott színlap, Benkő—Szathmáry Topographiájának amelyen a Könyvnyomtató — névte- miskolci kiadása a Szigethy-nyomda lenül — bejelenti működésének meg- első betűkészletével készült. Figyekezdését. A Szigethy-nyomda első lemre méltó a címlap megszerkeszterméke. (Herman Ottó Múzeumiban.) tett összhatása. (A Topographia eredeti kiadását Kassán, 1782-ben, Landerernél nyomták.) rozta, hogy otthagyja Nagyváradot, harminc—harmincöt éves szakmai múlt állott mögötte. A pozsonyi Weber Simon Péter nyomdájában kezdte szakmáját, 1787-től a debreceni városi nyomdának volt szociusa (segédje), majd provizora (művezetője). A debreceni városi urakkal nem fért össze és 1804-ben megvásárolva Medgyesi Pál diószegi (Bihar vm) tipográfiáját, Nagyváradon nyitotta meg nyomdáját.

3 Eddig nem ismerjük Nagyváradról való elköltözésének indító okait. Ezek Nagyváradon lennének fellelhetők. Szigethy első miskolci megrendelői közé a vármegye és a városi tanács tartozott. A városi tanács ettől kezdve vele készíttette a porció beírására szolgáló és a lakosok! közt kiosztandó libellusokat 2000 példányban, amelyeket addig Kassán rendelt meg. Egy-egy garas volt a libellusok ára, így ez a bevétel 100 rhénusforintot jelentett évenkint a nyomdának. A vármegye pedig már vele készítteti el az 1812-ben kiadott határozata értelmében az 1813-tól érvényes Közönséges Árhatározást. 3. Vö. Leszih Andor: Tóth Lajos miskolci nyomdász privilégiuma 1840, Miskolc, 1933., Venkovits Károly: A könyvnyomtatás feltalálása és a miskolci könyvsajtó, 1940., Szűcs Andor: A 136 esztendős miskolci könyvnyomtatás, é. n., Miskolc (1948), Nóvák László: A nyomdászat története, IV. le, Bpest, 1928., Leszih Andor: Miskolc város 1800. évi látképe, Tört. és Rég. Közi., 1926. Miskolc, Porteleki József: Miskolci nyomdatermék 1814-ből, MHCM. Közleményei, 1955. szeptemberi szám. 11