A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

KOMÁROMY József: Az első miskolci nyomda betűkészlete

162 KOMAROMY JÓZSEF b 0 JL 1 iV SLETE, TANATSADAS!, ES TSELS',üf:Jii.rfcI. BF.SKO SÁMUEL, 01C ' ! C&ti *•* fi K r. I u 5 E *• í KÓLCZ0N, t$M Mm itt' Betuivtt. Benícő Sámuel következő műve (1819) szintén a régi betwanyaggatl történt. Ezen a címlapon már klasszicista hatás érvényesül, nemcsak a levegős címsorok tördelésénél, hanem a felhasznált vignetta stílusában is. Benke József versbeszedett vallásos munkája 1824-ben, még a Szigethynyomda első betűkészletével készült. A címlap sorai szedésének elosztása még barokk ízt őriznek, a vignetta már klasszicista. A kisebb magyar nyomdák a múlt században is közigazgatási nyomtatványok készítéséből tartották fenn magukat. Szigethynél is ez történt az első években, de üzleti érzéke mindjárt megérzi az első anyagi lehetőséget a kalendáriumkiadásban, így indítja el már 1812-ben a »Miskóltzon készült és nyomtatódott Nemzeti Kalendádium a'Két Hazának 1813. Esztendőre^ című első kiadványát. A kalendárium 23 évfolyamot ért meg, átlagos 8—8000 példányban.

4 Későbbi kiadói működése egyre változatosabb és ennek koronái azok a többkötetes, nyolcadrétben nyomtatott románok, amelyek a múlt század elején rendkívül kapósak voltak. Mint pl. »Az emberi életnek jaték'helyje, melyben Alfarátzi Guzmán' ábrázatja alatt Tsudálkozásra méltó álnokságok, mellyekk mind ő másokat megjátszott, mind ő másoktól megjátszattatott...« címmel Herczer Jób fordítása, több kötetben. Nem kaptunk eddig támpontot arról, hogy hol volt és milyen nyomtatógép- és betűkészlettel rendelkezett Szigethy. Ezért vizsgálódásunk tárgya most ennek a feladatnak a megoldása. Hol volt a nyomda? A Herman Ottó Múzeumban őrzött németnyelvű színlap 4. A Herman Ottó Múzeumban 9 ilyen kalendárium van. Leltári számuk: 53.2557.1-től.