A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

LAJOS Árpád: Egy elterjedt dallamcsalád a barkóknál

EGY ELTERJEDT DALLAMCSAL AD A BARKÓKNÁL 155 Az alábbi hangonyi adat negyedik sora is do-ti-la zárlatú. Intonációja hasonlít a második uraji példány negyedik soráéhoz. Parlando, rubato. Konter Barna 48 é. 1957. Ismét Tardonára kerülök vissza. A 8, (5), b3 kádenciájú altípusból szándékosan hagytam utoljára ezt a példányt, bemutatni óhajtva az eddig oly ízesnek tapasztalt negyedik hangsorok erős bővülését, a pentatónia ellaposodásának egy tünetét. Juhász Lajos így is tud dalolni: Parlando, rubato. Juhász Lajos 41 é. Tardona, 1957. LétszebD janyát áliijja ki rrazsára Függelékül közlök egy változatot, mely 7, (b3), b3 sorvégződésű. Gyűjteményemnek ebből az altípusból egyetlen példánya. Parlando, rubato. Rakittyán András 63 é. Putnok, 1957. Papai né judvá-riba befordult Szórványos jelenségnek tartom. Összehasonlítható a ^Nagyszalontai gyűjtés^ (Népköltési gyűjtemény XIV. kötet) (••Ha felülök kis pejlovam hátára ...« kezdetű pásztordallal, melynek kádenciái ugyanígy következnek. De igen távoli a hasonlóság. A harmadik sor jellegzetes barkó dallamtengelyének nincs megfelelője, az első és harmadik sorban van némi hang-összecsendülés, de ez nem elég a közeli rokonság kimutatására. * Oldalakon át közölhetnék még változatokat, de ezek már igen csekély eltérésűek a barkó dallamrokonságban. Igen sok tizenegy szótagos versszövegre mennek ezek a dallamok. Mit vettem észre ezekben a dallamokban? Először is: dallamfrazeológiájuk igen eltér akár a dunántúli, akár a székely, akár az alföldi tizenegy szótagos dalok dallamvezetéseitől, különösen a harmadik sorban, de érezhetően a többi sorokban is. Eltérést mutató jelenség az is, hogy míg a barkóságban rendkívül népszerűek ezek a dalok, az ország más területein elnémulnak.