A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 1. (1957)

BANNER János: Adatok a régi Borsod megyei régészeti kutatások történetéhez

BORSOD MEGYEI RÉGÉSZETI KUTATÁSOK 9 tattá, hogy az őskőkor emlékeit erről a területről nem lelhet várni.

16 Tizenhét évvel későibben, Herman Ottó már éppen innen származó, kétségtelenül ebbe a (korba tartozó emlékéket (mutatott be —> nagy ellentmondásokat keltve — a Természettudományi Társulat egyik ülésén.

17 Nem lehet ezt Kandrának szemére vetni. Akkor írta e sorokat, amikor Badányi Mátyásnak a kongresszusom előadása keretében bemutatott haligóci (barlangi (Szepes megye) leleteit,

18 a két küliföldi szakember (M. Evans és M. le cotmte Wurmbrand) tagadó véleménye után a magyar szakemberek sem merték elismerni. Pulsziky Ferenc

19 1876-ban — még a kongresszus előtt 'megjelent munkájában — hitelesnek fogadta el a leletet, ámbár két évvel előbb, Magyarország legrégibb lakójának az újább-kőkor emberét tartotta.

210 Kandra véleménye kétségtelenül még a kongresszus előtt alakult Iki, így tévedése érthető. Az őskor egyébként annyira érdékelte, hogy még olyan munkáiba is belevonta, amelyek távol állanak ettől az időtől. így szóhoz jut a régészet a Diósgyőr váráról írt dolgozatában, 21 éppen úgy, mint Szabolcs vármegye alakulásáról írt akadémiai értekezésében.

22 ; i Résziben Kandra munkássága alapján ismerte Rómer az alsóábrányi, domaházai, dorogmai, egerlövői, ivánkai, mezőcsáti, mohi, novaji, sályi, szentistváni, szihalmi és vattai halmokat.

23 A Borsod megyei ős-kori ércbányászat kérdése

24 Wagner Jánost érdelkelte. Fontos ez azért, mert legújabb kutatásaink valóban legrégibb előzményeinek tekinthetjük. Ilyen kutatások csak a század harmincas-negyvenes éveiben kezdték érdekelni soproni szakembereinket. Hogy e tárgykörhöz a (megye területén végzett egyéb kutatásai vezették, azt kisebb, de mégis általánosabb jellegű közlése

25 igazolja. E közlésekkel csaknem egyidőben Nagykőrösön sáncokat is ásatott.

26 Nevét — további munkássága során — Szendrei-re magyarosítja. Szendrei János sokirányú munkásságában szélesebb körű érdeklődést látunk. Szülővárosát. Miskolcot hamar elhag}'-va, működése a főváros régészeti, történeti mozgalmaival kapcsolódik. Minket érdeklő régészeti munkássága is elég változatos és sok felé járván, nem is szorítkozik csak a megye területére. Ásat Diósgyőrött, s eredményeit nemcsak az AÉ-ben,

2,7 hanem népszerűsítés céljából a helyi sajtóban 28 is közzéteszi. Kutatja á nagyon különböző korú borsodi telepeket,

29 amire — bár ez már (mindegyre ritkábban történik meg — a Történelmi Társulat közlönye is felfigyel.

30 Részleteket közöl a muhi pusztán évtizedig folytatott ásatásainak eredményeiből.

31 Ezek közt a bronzkor éppenúgy képviselve van, mdnt az ugyancsak általa, távoli területről, Lajtaújfaluból publikált leletek közt.

32 Késővaskori leletéket nem csak Muhiról, de a távoli Csatarendekről

33 is közölt. Figyelmet érdemlő újabb-kőkori, bronzkori és régibb-vaskori emlékeket közölt egy, a Szamos völgyében tett régészeti tanulmányútjáról.

84 Miskolc őskorát is ő foglalta össze legelőször.

35 Hadtörténelmi, iparművészeti és szerkesztői tevékenysége sem a régészettel, sem a megyei kutatásókkal nincs kapcsolatban. Néhány róniai provinciális régészeti vonatkozású közlését

36 csak a teljesség kedvéért említjük. Külön kell azonban felhívni a figyelmet két honfoglaláskori lelet közlésére,

37 amelyek elkésett kiegészítései nagy hadtörténeti munkájának.

88 Nemcsak a kor emlékei érdekelték, hanem az akkor divatos Árpád sírja kutatásába is belesodorták.

39 A miskolci és bükki kutatásoknak nagy jelentőséget adott Herman Ottó közismert felfedezése: a miskolci Bársony háznál talált őskori lelet. Ezeknek (kutatás történetével és irodalmával két okból nem kívánunk itt foglalkozni. Egyrészt azért, mert teljes bibliográfiájuk

40 1954. január l-ig közölve van, másrészt mert mind Hülebrand Jenő,

iX 'mind Kádic Ottokár*

2 — nem egészen egyértelmű értékelésüket is elvégezte. Legyen elég ezekre a munkákra hivatkozni, s csak az 1954 óta folyó kutatásokra hívni fel a figyelmet e közlemény befejezéseként,