Bodó Sándor: A Bodrogköz állattartása (Borsodi Kismonográfiák 36. Miskolc, 1992)

éjszakára a pásztorkunyhóban húzódott meg. Mintegy ötven éve több falu és uradalom is kinn a legelőn, az akol szomszédságában építette fel a pásztorházat (pl. Tiszakarád határában a Tróconyi legelőn), ahol azután a gulyás együtt élt a családjával. 91. kép. Kalyiba. Bálványos váralj a. K.Kovács L. után 92. kép. Halászkunyhó Szamosszegen. Sőregi J. után A csordások feleségei már kevesebb alkalommal jutottak ki a legelőre. Segítettek ugyan gyakran az állatok kihajtásában, de szerepük a csordának a faluból történt kihajlásával megszűnt. Éppen ők voltak azok, akik az aznapi funkcióját betöltött csordáskürtöt hazavitték. Az viszont előfordult, hogy bojtárfiú hiányában 10-12 éves leánygyermeke segítette a legelőn a csordást. 177