Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

Duronelli András működése sem volt minden zavartól mentes. 1837. augusztus 16-án a Helytartótanácstól olyan rendelkezés érkezett a vármegyéhez, hogy: „. . .a miskolci posta Duronelli András postamestertől leendő átal vétele végett Miskolcra kiküldött Beringer Mátyás budai kerületi főpostaigazgató részére törvényhatósági segítséget és ha kell karhatalmat is nyújtson." - olvasni a rendelkezésben. A vármegye az ügy hátterének kivizsgálásával Sebe József központi szolgabírót bízta meg, aki Duronelli tői az ügy előzményeit megismerte és az igényelt jelentést Duronelli három mellékelt hivatalos bizonyítékával - egy évre rá -1838. augusztus 2-án a vármegyei közgyűlés elé terjesztette. A postamester, elmondása szerint a miskolci postahivatalt ö felsége 1826. május 22-én kibocsátott azon rendelete értelmében vásárolta meg, mely a postamesterek fizetését és a korábban, 1812. június 16-án kiadott rendelete alapján a posták értékének megállapítását írta elő. Szedliczky István a postát a Helytartótanáccsal 1829-ben kötött megállapodás szerint 12 000 Ft királyi értéknek megfelelően kapta meg. Duronelli András Szedliczkytől - annak minden rábeszélése nélkül - ezért a királyi értékért és a szerződésileg szabályszerűen megállapított jövedelemért vette meg. A szerződést a Helytartótanács, valamint a Királyi Udvari Kancellária, mint a maguk által kibocsátott rendelkezéssel megegyezőt, minden kérés nélkül elfogadta. Mindezek ellenére az Udvari Kamara nemcsak fizetését, mely eddig a levelek vitelbére hasznának a fele részéből állott, annak negyedrészére, hanem a postaállomásnak a szerződésben feltüntetett és biztosított 12 000 pengő forint királyi értéket, amelyért az állomást megvásárolta, 2000 forintra szállította le, tehát Duronelli András 10 000 forint veszteséget szenvedett. Duronelli abban a reményben volt, hogy a kincstár a 10 000 forintot neki visszafizeti, fájdalmasan tapasztalta, hogy erről a kincstár hallani sem akar, sőt a korábbi fizetését 800 forinttal csökkentették. Minthogy a károsodást figyelembe véve a leszállító rendelkezést el nem fogadta és a hivatali esküt nem tette le, sérelmének orvoslását a Helytartótanács elé, az pedig a király elé terjesztette. Az Udvari Kamara megmaradt a saját állásfoglalása mellett, a bécsi főposta számvevői hivatalánál rendelkezett: a miskolci postahivatal negyedévenkénti felterjesztett számadásában a postamester jövedelmének ne a felét, hanem negyedét számfejtsék. Duronelli a számadásokat jóllehet öt éven keresztül az elrendelt módon vezette - bízva a legfelsőbb rendelkezés érvényében -, azon idő alatt a postaállomás jövedelmének negyedrésze helyett a maga részére annak mindenkori felét tartotta meg. Ettől többször eltiltották ugyan, de ő a maga útján nyíltan kijelentette, hogy azon naptól fogva, amikor az általa szabályszerűen 12 000 forinton megvásárolt postaállomásnak 2000 forintra leszállított királyi értéket meghaladó, s a királyi kincstár által biztosított 10 000 Ft tőke összegét megkapja, a postaállomás jövedelmének negyedrészéért készséggel, szorgalommal és hűséggel fog szolgálni. 94