Kamody Miklós: Indul a postakocsi (Borsodi Kismonográfiák 35. Miskolc, 1990)

Csikesz Lajos postaigazgató működését két fontos esemény tette az utókor számára emlékezetessé. Az ő idejében épült fel a mostani postapalota, és egyike volt azoknak, akik az új postaépületet a kivonuló németek által tervezett felrobbantásától megmentette. A miskolci postapalota építésére az első intézkedésként a város polgármestere 1913. május 30-án intézkedik a mérnöki hivatalnál a postapalota tervezett elhelyezésére és a tér rendezésére. A terv el is készül, azonban a világháború közbejötte a további teendőket gátolta. A polgármester 1917. május 22-én jegyzőkönyvbe foglaltatta az építési és kövezési bizottság jelentését, sürgette a környék szabályozását, a tér rendezését. 1918-ban megbízást adtak a M. Kir. Postaházak Építési Felügyelőségénél Reischl Gusztávnak a tervek elkészítésére, aki a tervezési munkát megkezdi és kapcsolatot teremt a városi mérnöki hivatallal, ahonnan 1922-ben a postaépület körüli járdák magassági adatait bekéri. 1927-ben Stella Sándor hivatalvezető kézbe vehette a postapalota tervének helyszínrajzát. 1935-ben megtörténik hat telek kisajátítása, melynek során 847 négyszögölnyi területet kaptak, amit három utca vett körül. Az építési engedélyt 1936-ban adta ki a polgármesteri hivatal Máday Győző építészmérnöknek, aki a munkát Árva Pál építési vállalkozóval hajtatta végre. Az épület védő- és díszrácsozatát a miskolci Nyíri és Demeter céggel, egyéb vasrácsozatot Fazekas Adolf vállalkozóval készíttették. Az épület 1937 őszére elkészült. A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap híradása szerint október 14-én, csütörtökön fél kettőkor a postapalotában megkezdődött a közönségszolgálat. Az épület avatásán a minisztert Tersztyánszky Ákos államtitkár, a posta vezérigazgatója képviselte. Jelen volt a debreceni postaigazgató, valamint Halmay Béla polgármesterrel az élen a város polgári, egyházi és katonai előkelősége. Az avatás részvevőiről két fényképfelvétel is készült (47. kép). Az épület lakóinak a hivatalos használati engedélyt nem adták meg, míg a lakásfeljárókhoz a lépcsőkorlát megerősítése nem történik meg, és a második emeleti ablakánál a kör védőkorlát el nem készül. A munkát pótolták és aztán 1938. március 29-én, 8898/1938. szám alatt, a használati engedélyt megadták. A műszaki szervek (távíró-, távbeszélőközpont) költözésére 1939. május 17-én került sor.

147 A posta előtti tér kiképzésére 1939 májusában versenytárgyalást tűztek ki. A tér rendezése során a Szent Ferenc utca (ma Déryné utca) 6., 10., és 12., valamint a Kazinczy utca 13., és 15. házak lebontásra kerültek. A Szent Ferenc utca 8., 10., 13. alatti épületek tulajdonosainak közel 43 ezer pengőt fizettek ki kártérítésül, ötven év távlatából az épület tervezőjét, Reischl Gusztávot bírálat érte, hogy a közönségváró helyiség szintje a felvevő helyiség szintjéhez képest süllyesztett. A közönség termének mélysége szűk, míg a felvevők mögött kihasználatlan tér van. Dicsérik a Wälder Gyula műegyetemi tanár által kiképzett homlokzatot, melynek főmotívumát a közönség részére szolgáló földszinti rész kihangsúlyozása képezi. A részleteknél a tervező egyénien kialakított barokk motívumokat alkotott, ilyenek az urnák, füzérek, ablakpár128