Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

mi volt a szokás korfunkciója, vagyis valójában, hogy mit akar kifejezni és elérni a szokás egy korban az életrend struktúrájában. Ide kapcsolódik az átadás-átvétel kérdése, amelyet opponenseim szintén fontosnak tekintenek. Ez rendszerint más népekkel, népcsoportokkal való összefüggésben kerül előtérbe. Az idegen eredetet sejtető jelenség vizsgálata során azonban gyakran fel kell vetni azt a lehetőséget is, hogy nem átvételről van szó, hanem valamely betelepült népcsoport, kisebb-nagyobb közösség hozadékáról, amely évszázadok folyamán a hagyományőrzőkkel együtt magyarrá vált. így lehetett megmagyarázni néhány tokaj-hegyaljai dramatikus játékot is. Balassa Iván véleményéhez kapcsolódva hangsúlyozzuk, hogy az eredet megállapításánál a településtörténetre fokozott figyelmet kell fordítani. Ennek nyomán számos esetben kitűnik, hogy egy-egy kulturális jelenség nem egyszerű átadás-átvétel eredménye, különösképpen nem a leegyszerűsített séma szerint, mint pl. így: a németektől a csehekhez, a csehektől a szlovákokhoz, a szlovákoktól a magyarokhoz. A településtörténeti példák jól mutatják, hogy nem a hagyomány vándorolt önmagában, hanem annak őrzői tettek meg nagy utakat és telepítették át magukkal kultúrájukat is. így tehát a folklórmotívumok több száz, esetleg több ezer kilométeres utat tehettek meg anélkül, hogy a kiindulási pont és a célpont közötti területen az átadást és az átvételt illetően kapcsolatot találnánk. Idevonatkozóan más műfajjal kapcsolatban tanulságos példákat nyújtanak Vargyas Lajos balladakutatásai. Az átvételi kérdések vizsgálatának számos nehézsége - és olykor nemzeti ellentétekben (is) rejlő buktatói vannak. És itt teljes mértékben igazat kell adnom Barabás Jenőnek a román anyag interpretálását illetően. Valóban röviden, szinte csak érintőlegesen intézem el a román kutatóknak általában, s egészen pontosan Romulus Vulcánescunak azt a véleményét, amely szerint a magyarok - s itt nyilvánvalóan az erdélyi magyarokról lehet szó elsősorban - a maszkos játékaikat - maszktípusokat - a románoktól vették át. A kapcsolat ilyen irányba való leegyszerűsítése, az átvételnek az egyoldalú hangoztatása nem újkeletű a román irodalmi múltban (1. a sor elején a Vadrózsa-pört). A szemléletet nehéz módosítani. E téren több tudományágban tapasztalható aggasztó jelenség, s egy bizonyos téves 257