Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

Propp, Csicserov, Megas, Moszyhski stb. sem tudták mellőzni e magyarázatokat. Ezért a csábítás veszélyessége miatt volt indokolt külön is felhívni a figyelmet arra, hogy egyes jelenségek létrejöttének háttereként mítoszra, kultuszra, rítusra való hivatkozás ugyan elkerülhetetlen, viszont az egzakt bizonyítás igen gyakran lehetetlen. Teljesen más az erotikus,.fallikus megnyilvánulások értelmezésének lehetősége. Ha valaki bizonytalan lenne, hogy a láb közé helyezett kukoricacső, sárgarépa, tehencsöcs stb. mit jelent, akkor erről a játékot kísérő illedelmes, de inkább obszcén szöveg bizton eligazítja. Emiatt szükségtelen a kérdést kiemelt fejezetben tárgyalni, hisz a konkrét játékok tárgyalása közben is esik ezekről elegendő szó. Csakhogy így szétszórtan elsikkadna a lényeg, ti. az, hogy dramatikus népszokásainkban milyen erőteljes az erotikus jelleg. A szakember számára, aki sokat olvashatott a távolkeleti civilizációk és a természeti népek Erósz-kultuszáról, szexuális életéről talán meglepődik, hogy a hazai népélet milyen sok hasonló vonással rendelkezik. Igaz, itt nincs szó szexuális életről, csupán erotikus játékról, de ennek elevensége felvillantja azt az erőt, amit a civilizáció és a keresztény erkölcs játékká szelídített. A dolgozat egyik legátgondoltabb és fegyelmezetten összefogott fejezete az ún. bolondbíráskodással, az olyan dramatikus játékokkal foglalkozik, ahol ítélkeznek, sőt kivégeznek. Jól ismert változata annak a palócoknál farsangkor, de a lakodalomban is szokásos „rabvágás". Ez és sokféle társa jellegzetes és igen kedvelt dramatikus játék. Lényege mindegyiknek, hogy egy rabot elővezetnek, bírósági tárgyalást folytatnak le, ítéletet mondanak s kivégzést hajtanak végre. A szokás eredetére azok a változatok utalnak, amelyekben az elítélt és kivégzett egy állat. Legismertebb változata a kakaslövés vagy kakasütés, amelyről éppen Ujváry írt korábban egy kitűnő elemző tanulmányt. Egyik változat szerint a kakassal pálinkát vagy bort itattak, lábára zsinórt kötöttek és zeneszóval vezették végig a falun. A falu közepén egy legény elmondta a bűneit, amelyek között a leggyakoribb a sokszoros házasságtörés. Ezért meg kell halnia. A kivégzést különféle módon hajthatták végre, s ha a játék a lakodalom része volt, akkor ez a vőlegény feladata. A kivégzés, vagy a 238