Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

és Arad megye határán is használatban volt ez az elnevezés: „An­nakelotte ép Testtel és egész erővel voltam, sőt sok helyen nem találtatott annakelotte olyan Turkás, mint én. Próbáltam ugyan azolta is egyszer valami szemlaki (Arad m.) emberekkel egy estve, az Turkásságot, de koránt sem úgy, mint annakelotte, s nem is lehet már úgy tőlem, nem lévén semmi erőm" (Magyar Nyelv 60/1964. 493.). E szokásnak a románban capra és brezaia az elnevezése, de nem ismeretlen a turca sem. Ez utóbbiról a Történeti Etimológiai Szótár megállapítja, hogy román eredetű, de „A román szó ismeret­len eredetű", majd alább így folytatja: „A magyar turka és turkás viszonya teljes biztonsággal nem dönthető el: a jelentések azonossá­ga folytán feltehető, hogy a két megfelelő román szónak külön­külön átvételei, de lehetséges az is, hogy a turkás a magyarban keletkezett származék." 1776-ban Hunyad megyében a Gubernium nevében írják többek között ezeket: „Következnek azok a napok, mellyekben az oláh Nemzet az hosszas böjtölést sok dorbézolások­kal és bolondságokkal szokta felváltani, nevezetesen pl. Turkát is szokott öltöztetni, s azzal házanként járván, a gazdákat megcantal­ják..." Ilyenkor a falu hét tehetős öreg gazdájának kellett jót állni azért, hogy megakadályozzák a verekedést és gyilkosságot, mely nélkül a turkajárás ritkán esett meg (NÉ. 11/1910. 104.). Ezt a kérdést érdemes egy kicsit közelebbről is megvizsgálni. Először is a román turca szó eredetét eddig nem sikerült megfejteni. Ujváry Zoltán megállapítja és ezzel magam is egyetértek: „A kelet­magyarországi kecskemaszkos farsangolás egyáltalában nem hozha­tó összefüggésbe a román párhuzamokkal." A kecskejáték és a turka-járás azonos ugyan, de az utóbbiban két állatfajt lehet megkü­lönböztetni : a kecskét és az őstulkot, bár ezek elkülönítése rendkívül nehéz. E megállapítás fényében nézzük meg a turka szó első felét, vagyis a tur-t. Megkockáztatom, hogy ezt az ősszláv tur „őstulok" szóval lehet összevetni. Ezt igaz a magyarban közszóként nem tu­dom kimutatni, de számos földrajzi névben megőrződött: Túr (fo­lyó), Mezőtúr, Somogytúr, Túra, Túrmező, Turóc. Bár a kicsinyítő­képzés származéka indokolt lenne éppen a játékkal kapcsolatban, de a ~ka viszonylag késői képző, ezért ez a kapcsolat még további kutatást kíván. Ezért csak feltételesen kockáztatom meg, hogy a 233

Next

/
Thumbnails
Contents