Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

turka „kis bölény, bölényke" jelentésű lehetett és kapcsolatát így nem a románok, hanem a szlávok irányában lenne érdemes keresni. Ez is olyan kérdés, mely megérdemelné a további kutatást. Ujváry Zoltán módszerét jellemzi, hogy sokszor szorosan össze nem függő elemek megvizsgálásával tudja azok származását eldönteni. Hadd említsem meg ezzel kapcsolatban Tokaj-Hegyaljáról a szüreti felvonulásokhoz, illetve mulatságokhoz kapcsolódó példát. A 19. század első felétől kezdve rendelkezünk olyan adatokkal, melyek a szekérkeréken forgó bábuk előfordulását jelzik. Ezek az adatok szerint német nyelvterületről kerültek hozzánk. Hasonló megállapítást tesz a Jelölt a hegyaljai hordón lovagló Bacchusszal, népi nevén bakussa\, baksussal kapcsolatban, mely a magyar nyelvterületen csak Hegyalja néhány településén ismeretes. Ez feltehetően ugyancsak német eredetű és a 18-19. században tűnik fel ezen a vidéken. Ezekhez még hozzáveszi az ún. bodnártáncot, melynek német megfelelőit már korábban kimutatták. így egy olyan jórészt dramatikus szokáskomplexum áll előttünk, mely együttesen viszonylag egy kistájra jellemző és elemeiben német eredetű. Ez úgy magyarázható, hogy Tokaj-Hegyalja fontos és nagy kiterjedt bodnár ipara (hordókészítés) a céhes legényeket a 18. századtól többnyire nyugati, elsősorban német vándorlásra küldte, illetve ide is nagy számban jöttek nyugati bodnárlegények, akik közül többen itt is maradtak. Ezek lehettek a fenti szokások elterjesztői, melyek a későbbiekben bizonyos magyar elemekkel bővülhettek. Ilyen szempontból a Szepesség is számításba jöhet, hiszen városaink nagyobb része rendelkezett hegyaljai szőlővel. Kizárhatjuk e dramatikus szokásegység meghonosítói közül a 18. század közepén települt német falvakat (Rátka, Hercegkút, Károlyfalva), mert ennek lakói a későbbiekben sem gyakorolták ezeket a szokásokat. Végigtekintve a disszertáció számos új eredményén, jól sikerült összefoglalásán, még egy fejezetet szeretnék külön is kiemelni: „Kapcsolatok és párhuzamok a Kárpát-medencében", mely jól bizonyítja a Jelölt széleskörű nemzetközi tájékozottságát. Meg lehet állapítani, hogy az átlagon jóval felüli értékű „tudományok doktora" disszertációt vitatunk meg. Éppen ezért tisztelettel javaslom a TMB által kiküldött Bíráló Bizottságnak, hogy Ujváry 234