Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

északi palócok köréből ismeretesek. Deresken két legény alakította a lovat. Házivászonból készült ponyva alá bújtak. Mélyen előrehajoltak. Az elülső legény egy seprűt dugott ki a takarón. Azzal imitálta a ló fejét. Az állat gazdája a fonóban engedélyt kért a bemenetelre. A ló ugrándozott, táncolt, ijesztgette a lányokat. Páskaházán az állat alakítására csak a falloszimitáció mutat. Amint fentebb említettük, a csődört utánzó ember lába közé egy felfújt disznóhólyagot tettek. A csődörös kötélen vezette be az állatot és közölte a jelenlévő nőkkel, hogy „fedeztetni jött". A csődör az asszonyokra ugrált, és fedezést imitált. A lómaszkos játékok előfordulásához hasonló a kecskemaszkos alakoskodás is. Főleg az északi palóc területeken maradtak fenn a rávonatkozó emlékek. Égerszögön a kecskealakoskodás a disznótori vacsorához kapcsolódott, de ezek a pacurkák megjelentek a fonóházakban is. A kecskét alakító játékos fejére levágott kecskeszarvat erősítettek vagy ehelyett libaszárnyakkal utánozták az állat szarvát. A játékos négykézlábra ereszkedett, vagy előrehajolva egy görbebotra támaszkodott. Egy kifordított bundával takarták le. A kecskét a gazdája vezette. Ezen guba volt s kezében egy bot. Engedelmet kért a bemenetelre és az állatot eladásra kínálta. A kecske mekegett, ugrándozott, a nőket ölelgette, nagy felfordulást okozott, a gyermekek sikongtak stb. Néhány perces jelenet után a háziak megajándékozták a kecske gazdáját, s az alakoskodók eltávoztak. Jósvafőn a játék alkalma főleg a farsanghoz kapcsolódott. Szőlősardón a játékos kecskebőrt terített magára, a maszkra szarvat, szemet erősített. Mikuláskor és disznóöléskor jelent meg. A gazda kötélen vezette az állatot. A kecskemaszkos alakoskodó a szobába bebújt az asztal alá, s hátával igyekezett azt megemelni, felborítani. Teresztenyén a legények farsangkor és a fonóban jelentek meg kecskének öltözve. Fejükre kecskeálarcot tettek, azon keménypapírból csavart szarvakkal.

36 Feltűnően kevés példánk van a gólyamaszkos alakoskodásra Ezek az adatok is főleg a palócsággal érintkező területekről, illetőleg 36. Viga Gyula: A hagyomány kecskéjéről. In: A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei, 1977, 137. 96