Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

a cserépfazekat, amelynek a darabjai szerteszét repültek a nézők között. Azonban alighogy „meghaltak", máris életre keltek. Hirtelen felugrottak és uccu, futásban a kocsmába szaladtak. A tömeg elment egészen a kocsmaajtóig. A legények bementek a kocsmába, a rabokról leoldozták a láncot, s mulatásba fogtak. Később visszamentek a táncházba, s éjfélig táncoltak. Kedden éjfélkor - a múltban - az elöljáróság, a falu bírája két hitessel elment a táncházba, s elvette a cigányoktól a vonót. Nem volt szabad tovább táncolni. Hamvazószerdán - böjt kezdetén - még egyszer összejöttek a fiatalok. A farsang elmúlását és a böjti idő megkezdését lányok-legények közösen, egy utolsó evéssel-ivással ülték meg. Délelőtt a legények tódulni mentek a faluba. Ekkor már nem szalonnát, hanem egyéb naturáliákat - diót, mákot, túrót, lisztet, tojást stb. - kaptak. Az ajándékok összegyűjtéséhez kosarat, rátóí (cserépfazék) vittek magukkal. Délután a lányok - ugyanannál a háznál, ahol táncoltak - az összegyűlt ajándékokból túrós-, mákos-, dióscsíkot csináltak, de nem zsírral, hanem vajjal. A legények pedig bort vittek rocskákban. Közösen ettek és ittak, de már nem daloltak, kezdetét vette a böjt. Böjt alatt pedig nem volt szabad sem nótázni, sem táncolni. A farsangi ítélkezéssel lényegében megegyezik a lakodalmi rabvágás. A lakodalmi rabvágás a példák többsége szerint szabadtéri játék, előfordul azonban szobai jelenetként is. Mindkettő az ítélkező szokások közé tartozik, s a játék „kivégzéssel" ér véget. A lakodalom másnapjának reggelén a borsodi palóc falvakban a legények egy „rabot" fogtak, kerékkötő lánccal megkötötték, s úgy vezették a násznép élén muzsikaszóval végig a falun a násznagy házához. Sátán 5-6 legényt szalmakötelekkel tetőtől talpig becsavartak, fejükre rossz fazekat tettek, nyakukba csengőt vagy kolompot akasztottak.

5 Őrhalomban a lakodalom harmadik napján egy „elítéltet" választottak maguk közül a férfiak. Becsavarták szalmakötéllel. Kezét, derekát kerékkötő lánccal kötötték me'g, fejére sisak formájú zsúpcsomót tettek, s úgy vitték a kivégzőhelyre. Hóhér és vasvillás őr fogta közre. Kísérte a felesége, férfiak, gereblyékkel, kaszákkal, favillákkal, valamint cigánybanda, dobos, gyerekek, leá5. Istvánffy Gyula: i. m. 226. 72