Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

nyok és legények. A falu központjában az elítélt fejére hamuval teli fazekat tettek, letérdepeltették és a hóhér lefejezte, azaz leütötte a tiloló nyelével a fejéről a hamuval teli fazekat. A „halottat" saroglyára tették, a kocsmába vitték, ahol a halotti torát megülték.

6 A palóc lakodalmi rabhordásnak és kivégzésnek részletes leírását közli Istvánffy Gyula 1894-ben. Helyszíni megfigyelés nyomán mutatja be a játékot, s amint írja, 1887-ben szemtanúja volt a rabvágásnak, amely gyakori szokás volt Heves megye alsó vidékén. A játékra a lakodalom harmadik napján este felé, „napáldozatkor" került sor. A férfiak maguk közül egyet elítéltnek választottak. Kezét, lábát, derekát szalmakötéllel körülcsavarták, fejére egy sisak formájú öszszekötött zsúpcsomót tettek, kezét-lábát kerékkötő lánccal megkötözték. Néhol választottak mellé feleségül egy férfit, akit rongyos női ruhába öltöztettek. A menet élén ment a hóhér, aki a kezében egy kardot (a kender tiloló ütője) tartott. Utána egy vasvillás őr, azt követte az elítélt és a felesége. Mellettük kétoldalt férfiak haladtak kendőkkel díszített gereblyével, kaszával és favillával. Kísérte őket a cigánybanda, egy dobos, gyermekek, leányok, legények és menyecskék. Zeneszóval haladtak utcáról utcára, majd a falu piacán vagy egy tágasabb téren megálltak, ahol az elítéltet a hóhér „kivégezte". A rab szemét bekötötték, fejéről a szalmasisakot levették, s letérdepeltették. A fejére egy hamus fazekat tettek. Ezt a hóhér a tiló~kardda\ leütötte: lefejezte. Ekkor az elítélt mintha meghalt volna, eldűlt. Rátették egy trágyahordó saroglyára, s bevitték egy kocsmába, ahol halotti tort ültek. Ott a halott életre kelt, s ő fizette a tor költségeit.

7 Csermelyben az első világháború előtt a halálra ítélt alakoskodót gecának nevezték, s a fejére tett szarvakkal egy vágásra szánt állatot - vágómarhát - szimbolizált. A játékra a lakodalom másnapján került sor. A menyasszony avatása után a násznagy meghívta magához a még mulatozó lakodalmasokat. A férfiak bort, az asszonyok 6. Manga János: Tájékoztató színjátékszerű népszokásaink gyűjtéséhez. Budapest, 1953, 27. 7. Istvánffy Gyula: Mátraalji palóc lakodalom. Ethn., V. 1894, 50-51.; A Manga János által közölt őrhalmi példa ezzel szinte szó szerint egyező. 73