Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

faluba szalonnát kéregetni. A kéregetők nótaszóval vonulnak. Nóta: Kis kertemben három bokor muskátli... 2. A szalonnával mennek vissza a táncházba. Nóta: Kimentem én a szőlőbe, hératyu, ratyu... 3. A rabok megválasztása és felöltöztetése, „felszerelése". Nóta: Sólyom madár fészkét rakja a sziklán... 4. A két rabot két hever láncra verve kíséri a tánchoz. Nóta: Iszik a betyár a csapon... 5. A két rab a táncosok közül először megszökik visszajövetnél. Nóta: Én vagyok a falu rossza egyedül... 6. A két rab másodszor is megszökik visszajövetnél. Nóta: Én még akkor tíz esztendős se voltam... 7. A két rab harmadszor is megszökik visszajövetnél. Nóta: Debreceni fegyházba magam vagyok bezárva... 8. Készülődés a rabvágásra. Felállás négy sorba. Első sorba idősebb, a második sorba fiatalabb, férfiak. A férfiak után a zenészek, a zenészek után a két rab és a két hever. Ezek után a nők szintén négyes sorban, mint a férfiak, vegyesen a hang miatt. Nóta: Megvágtam az ujjam, jaj, de fáj... Második vers: Micsoda falu ez, de sáros... És ha szükséges még: Fenten felszállott a daru... 9. Megérkezés a rabvágás színhelyére. A főrendező (Bodó Sándor) felkéri a közönséget, hogy ki-ki tehetsége szerint nyújtson pénzbeli támogatást az elítéltek hozzátartozóinak megsegélyezésére. A népbíró (Puskás Farkas Károly) felolvassa a rabok bűneit. Nóta: temetési gyásznóta. 10. Az ítélet kihirdetése. Minden versszak után rövid búcsúztató. Zene. 11. A két rab lefejezése. A két hever tágasságot kér, hogy a két bűnös véréből senkire se fröccsenjen. 12. Elindul a közösség a tánchelyiség felé négyes sorokban. Nóta: Kossuth Lajos azt üzente... A játék felújítása némileg új mozzanatokat is eredményezett. A rabvágás egészét illetően azonban lényeges eltérés nem történt. A legidősebb egykori játékosok (különösen Puskás Farkas Károly, szül.: 1889) elmondása nyomán a játék század eleji modelljét rajzolhatjuk meg. 68