Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

A rabvágáshoz a játékban részt vevők már hetekkel korábban készültek. A rabok felett elmondandó bírói beszédet és ítéletet jóval korábban versbe kellett szedni. Az előző évben történt tolvajlásokat, különböző nevezetes eseményeket a rabok fejére olvasva versben adták elő. Farsangvasárnap előtti héten néhány legény elment a faluba, hogy táncházat béreljen. Rendszerint valamelyik szegényebb özvegyaszszonynál kaptak szobát. Kirakták a bútorokat, legfeljebb egy asztalt s lócát hagytak benne. Aztán kihirdették a faluban, hogy kinél lesz a táncház. A farsangi mulatság két részből állott. Az első rész farsangvasárnap délután kezdődött, amikor a hívek a létániáiól kijöttek és elmentek a táncházba, ahol minden különösebb ceremónia és játék nélkül hétfő reggelig táncoltak. A tulajdonképpeni rabvágás farsanghétfőjén vette kezdetét.

2 A legények hétfő reggel a kocsmában gyűltek össze, hogy közösen megválasszák a rabvágás szereplőit. A játék szereplői: két rab, két hévér vagy hever

2, és a bíró. A bíró rendszerint maga a verscsináló, aki a „vádbeszédet" megkomponálta. A rabokat és hévéreket mindig választották. A legények leginkább rabok szerettek volna lenni, ezért 2. A sajónémeti farsang három napig tart: farsangvasárnap, farsanghétfőn, húshagyókedden éjfélig, azaz hamvazószerdáig. Ezt a három napot még a kevésbé tehetősek is nagy mulatással töltik. A szomszéd vagy a távolabbi falukból is eljönnek a rokonok, ismerősök, s szinte pazarlásig esznek, isznak, mulatnak. (Vö. Istvánjfy i. m. 303.) 3. A hever, hévér eredetét pontosan nem ismerjük. Jelentése itt: olyan egyén, aki az elítéltet kivégzi. Talán a német eredetű hóhér-bó\ (Bárczi Géza: Magyar szófejtő szótár, Bp. 1941, 124.) alakulhatott hévér-ré. (Vö. Simonyi Zsigmond: A német szóvégek magyarosítása. Magyar Nyelvőr, VII. 1878, 104-105.) Nyelvjárásban hohár, hóhár, hóhér, hahár, haher alakváltozatokban ismeretes. (Magyar Tájszótár, 877, Simonyi: uo. 242. Csüry Bálint: Wichmann György északi csángó hangtanának kiadatlan részei. MNy., XXXV. 1939, 80.) A székely nyelvjárásban azonban henger {Simonyi: uo.) és hóvér (Magyar Tájszótár, 877.) alakban is előfordul. Ez utóbbi alapján a hévér is lehet a hóhér nyelvjárási változata. A hever azonban más jelentésben is ismeretes. Hever = bányászlegény (Magyar Tájszótár, 1555). Ha figyelembe vesszük, hogy a barkók zöme bányamunkás, lehetségesnek tarthatjuk azt is, hogy a rabvágásnál a kivégzést mindig a hever, azaz bányászlegény végezte, s az elnevezés később is fennmaradt. 69