Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

A Mavruh megdöbbentő hasonlóságot mutat a magyar halottas játékokkal, temetést parodizáló jelenetekkel. Ezekből a párhuzamokból egyelőre merész elképzelés lenne bármilyen következtetést is levonnunk. Idevonatkozóan korábban már végeztem vizsgálatokat elsősorban az ukrán halottas játékokkal való összefüggéseket illetően. Nem kétséges, hogy Mavruh a halottas játékoknak abba a hagyománykörébe tartozik, amely a keleti szláv nyelvterületen különösen az ukránoknál - széles körben ismeretes. Főleg a karácsonyi-újévi ünnepkörben, a szvjatkiidején voltak népszerűek a halottas játékok, de megtaláljuk a maszlenyica - húshagyó hét - alkalmával, a zeljonije szvjatki - pünkösd előtti hét - szokáskörében is. Egy változat szerint a halottat alakító férfit „beöltöztetik talpig fehérbe, lenvászonnal beborítják. Az arcát zabliszttel bedörzsölik, a szájába répából készült hosszú fogakat tesznek. Négy ember viszi. Mögötte halad a pópa gyékényruhában, kék cukrospapírból készült henger alakú pravoszláv papi süvegben, agyagedény füstölővel. Ebben parázsló szén, ma^rha- és szárított tyúktrágya van. Mellette meg a kántor kaftánban, azután a siratóasszony sötét kendőben. Végül a halottat kísérő rokonok tömege következik, akik között ott van egy női ruhába öltözött férfi. A halottat a szoba közepére helyezik és elkezdik a gyászszertartást, mely a legválogatottabb káromkodásokból áll. Ezt csak a pópa tömjénezése és a siratóasszonyok jajgatása szakítja meg. A pópa körbejárja a halottat, füstöl, tömjénez." A játék végén halotti tort rendeznek. A nőt alakító férfi alakoskodó vajas lepénnyel, azaz fagyott lótrágya darabokkal kínálja a résztvevőket.

49 A játékot Ukrajna nyugati területén a valóságos halott jelenlétében is játszották. Egy legényt a halottnak megfelelően maszkírozták. Befektették a halott helyére. A legények tréfás dalokat énekeltek, majd a halott felkelt.

50 Az ilyen és ehhez hasonló népi játékok (ideszámítva a Kosztroma, 49. Guszev V. E.: Ot obrjada k narodnomu tyeatru. In: Folklór i Etnografija. Obrjad i obrjadovij folklór. Leningrad, 1974, 56.; L. még Szavuskina N. I.: Russzkij narodnij tyeatr. Moszkva, 1976, 41-42.; Csicserov V. I.: Zimnyij period russzkovo narodnovo zemlegyelcseszkovo kalendarja XVI-XIX. vekov. Moszkva, 1957, 202-211. 50. Guszev V. E.: i. m. 55.; Ujváry Z.: Játék és maszk, III. Debrecen. 1983, 276-279. 52