Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

tiltakozását, a nép szabadságvágyát, megjelenítették az elnyomók elleni harcot, erősítették a kizsákmányolt nép gyűlöletét a cár, a földesurak, a hivatalnokok, a kereskedők és a papok ellen, s ugyanakkor igazi humanizmus hatotta át a népi színjátékok gazdag repertoárját.

14 Kétségtelen igaz, hogy több párbeszédes játékban, nagyobb, öszszetettebb darabban szatirikus yonásokat, konkrét társadalmi szituációra vonatkozó utalást megfigyelhetünk, azonban ezek többnyire újabb keletkezésűek és nem népi eredetűek. A dramatikus játékok többségében - szertartásos jelenetek, teriomorf maszkos játékok, agrárünnepek, kalendáris alkalmak, felvonulások stb. játékai - ilyen vonások keresése eredménytelen kísérlet. Ha a népi színjátszás fogalma alá besoroljuk mindazokat a játékokat, maszkos, nem maszkos alakoskodásokat, amelyek a szertartásokhoz, szokásokhoz kapcsolódnak, az azokból kialakult változatokat, valamint mindazokat az eleve dramatikus játéknak, „színpadi" jelenetnek tekinthető dalokat, továbbá a vásárok és egyéb sokadalmak szórakoztató játékait, akkor egy gazdag, sokrétegű repertoáranyag áll előttünk. A különböző rétegekből levonható főbb vonások összessége szolgál alapul az egész népi színjátszás főbb jellemző jegyeinek a megállapításához. A keleti szlávok népi színjátszásának gazdag repertoárjából először a teriomorf maszkos játékokat tekintjük át. Az idetartozó hagyomány a népélet legkülönbözőbb területeit érinti. Állatmaszkok Az állatmaszkok ősiségével, eredetével és funkciójával kapcsolatban számos vélemény alakult ki a kutatók körében. Szinte általános az a teória, amely szerint a teriomorf maszkok a paleolitikumig vezethetők vissza. A vadász, aki állatbőrbe öltözött, hogy megköze14. L. pl. Krupjanszkaja V. J.: i. m. 383.; Zakrutkin V.: i. m. 36-37. 35