Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

A népi játékrepertoár különböző darabjait, a kapcsolatokat, az egymásra rétegződést, a néphagyományban gyakran még egymástól elkülönülő műfajokban és szokásalkalmakban figyelhetjük meg. Egyöntetű a vélemény a tekintetben, hogy a dramatikus jelenetek egy része az epikus költészet kiterjedt ciklusából alakult ki, s azok elemei a munkadalokban már megtalálhatók. A munkát végezve az emberek szóval, zenével, mimikával, taglejtéssel segítettek maguknak. A körtáncok (horovod) jól mutatják, hogy a dalszöveget dramatizálták. Az ének tárgyát szemléletesen érzékeltető testmozgással és cselekvéssel kísérték. A dramatizálás során fontos előrelépést jelentett a dalszövegek dialogizálása. A legrégibb dramatikus jelenetek közé tartoznak azok az agrárjátékok, amelyekben olyan munkákat utánoztak, mint az aratás, vetés, cséplés stb. Pl. a len elvetését, öntözését, nyüvését, tilolását stb. kéz, láb és a test mozgásával mutatják. Ezeknek a dalokkal kísért pantomim jeleneteknek már dramatikus jellegük van.

5 A stílusból a játékká való átmenet formáit a legtöbb orosz szokásban megfigyelhetjük. Ilyen pl. a Szemik, a Kosztroma, a karácsonyiújévi ekehúzás stb. Ez utóbbit a legrégibb leírások is említik. A rituális szántás emlékét őrző szokásban egy lovat alakító férfi húzta az ekét, s a kísérők a barázdába vetést imitálták.

6 A szertartás a mágikus és a kultikus jelentés elvesztése után szórakozássá válik. A szokásba gyakran humoros tartalmú jelenetek olvadnak be.

7 Ilyen példákat bőséggel említhetünk a házasságkötés szokásköréből. Abból a rituális szokásból, hogy az idegen nemzetségből származót úgy fogadták be a házi tűzhelyhez, hogy bekenték korommal, vidám álarcos ünnepség lett, és a nők gyapjúverőnek, cigánynak stb. öltözve vonultak végig az utcákon. A saratovi terület atkarski járásában a menyasszony leánypajtásai legénybúcsúkor egy tyúkot speciálisan erre az alkalomra készült „ruhába" öltöztettek. A tyúk eredetileg az 5. Zakrutkin V.: i. m. 5-7.; Krupjanszkaja V. J.: i. m. 384, 474. 6. Propp V. J.: Russzkije agrarnije prazdnyiki. Leningrad, 1963, 50.; Zelenin D.: Russische (ostslavische) Volkskunde. Berlin-Leipzig, 1927, 25.; Szavuskina N. L: Russzkij narodnij tyeatr. Moszkva, 1976. 38. 7. Bogatirjev P. G.: Narodnij tyeatr. In: Russzkije narodnije tvorcsesztvo. Moszkva, 1966, 98. 32