Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

vált, hogy a játékokat és maszkokat a szokásalkalmaktól függetlenül játéktípusok és jellegzetes típusfigurák szerint is vizsgáljam. A hagyomány ilyen szempontú rendezése és elemzése nyújt megfelelő áttekintést és nyilvánvalóan hitelesebb képet a magyar dramatikus játékok repertoárjáról. Ez a vizsgálat megkönnyíti az összehasonlítást is a Kárpát-medence és általában Európa népeinek dramatikus játékaival. A doktori értekezésként benyújtott munkámban a szintézis igényével kísérlem meg áttekinteni a magyar dramatikus szokásokat, népi színjátékokat és maszkos alakoskodásokat. Arra törekedtem, hogy megfelelő kép bontakozzon ki a játékrepertoárról. Bizonyos átfedéseket nem lehetett elkerülni. A háttér, a miliő megértéséhez a játékalkalmak összegzése újólag szükséges volt, mint ahogy nem hagyhattam el a legjellemzőbb példákat sem. Ebben a munkában az előzőektől eltérő vizsgálati szempontokkal, az anyag más megközelítésével törekszem bemutatni a dramatikus néphagyományt. Ezzel a műfajjal összefüggésben számos terminológia fordul elő a szakirodalomban. Többnyire aszerint változik, hogy a szerző milyen irányból közelíti meg az anyagát. Jól körülhatárolható szokáskörök vannak, lakodalom, temetés, jeles napok stb. vagy akár a fonó, szüret, tollfosztó vagy éppen a disznótor. De ha a mindezekben előforduló hasonló jelenségeket akarjuk összefogni, akkor a kategóriát illetően bizonytalankodás mutatkozik. Mindhárom bírálat érinti valamilyen módon a terminológiai kérdéseket. Valamennyien egyetértenek abban, hogy a dramatikus játékok kutatásának fogalomtára nem egyértelmű, nem letisztult. Barabás Jenő joggal jegyzi meg, hogy a terminusok tisztázása, definiálása még további pontosítást kíván. Korábban ezekkel a kérdésekkel több tanulmányban foglalkoztam. A szintézis során már nem törekedtem arra, hogy ismét az alapokról induljak. A dramatikus népszokások terminust a címnek megfelelően következetesen igyekszem használni a szövegben, de ezenkívül értelemszerűen más fogalmakat (népi színjátszás, teátrális szokások, maszkos alakoskodás) is alkalmazok. A rendszerezést nem kívülről bevitt szempontok, mesterséges terminusok, hanem a szokásanyag belső törvényszerűségei, a szokástípusok és játéktípusok határozzák meg. 254