Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

doktora cím odaítélése szempontjából a TMB bíráló bizottsága mérlegre teszi, hosszú évek eredményes alkotói tevékenységét, tudós nemzedékek elindítójának, nesztorának munkáját sem szabad figyelmen kívül hagyni. A „Dramatikus népszokások" c. disszertáció szerzője mind értekezésével, mind a hazai tudományos közéletben betöltött szerepével rászolgált a tudományok doktora cím elnyerésére, amelynek megítélését magam részéről a fentiek alapján melegen ajánlom. UJVÁRY ZOLTÁN: A magyar dramatikus népszokások terén végzett kutatásaim egyik eredményeként öt éve jelent meg a Játék és maszk című munkám, amellyel az volt a célom, hogy a dramatikus szokáshagyományról olyan áttekintést nyújtsak, amely lehetőség szerint felöleli a játék fogalmával illethető magyar néphagyományt. A vállalkozás nem kis feladatnak tűnt, mivel a dramatikus szokáskör rendkívül kiterjedt, és a folklór legkülönbözőbb rétegeivel mutat szoros összefüggéseket. Előzmények alig voltak, sőt a szakirodalomban (és nemcsak a magyarban) közölt vélemények szerint nem vallásos jellegű magyar dramatikus játékok és maszkok lényegében nincsenek. A legfontosabb feladatom volt, hogy a lehető legteljesebb anyagot állítsam össze, minél több példát, játékvariánst és maszkos alakot ismertessek. Csak nagy példatárral, a magyar nyelvterület egészére kiterjedő vizsgálattal lehet bizonyságot adni arról, hogy a magyar dramatikus szokáshagyomány sem szegényebb a környező és a távolabbi európai népek hasonló hagyományánál, sőt sok tekintetben sajátos, egyedülálló játéktípusokkal és maszkokkal rendelkezik. A megjelent kötetekben a dramatikus népszokásokat, maszkos alakoskodásokat alkalom szerint csoportosítottam. A különböző játékalkalmak - jeles napok, lakodalom, munkaalkalmak stb. rendkívül gazdag anyagot foglalnak magukba. Ezek igen gyakran összekapcsolódnak, egymásra rétegződnek. Föltétlenül szükségessé 253