Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

által behatárolt szemléletet tükröz a dramatikus játékok eme csoportja is, akárcsak az állatmaszkos alakoskodásoké. A zsánerfigurák közül külön figyelmet érdemel a betyármaszkos alakoskodóé, ill. a betyárjátéké. A szerző az alakoskodást és a játékot egy csoportba veszi, noha a kettő egymástól jellegében különbözik. A betyármaszkos alakoskodás a XIX. századi folklórban átütő erejű hős alakját viszi bele a szokásokba. Az elmúlt században a betyárnak, betyárfolklórnak szerepe minden más foglalkozáshoz, funkcióhoz kötődő szerepnél messze nagyobb jelentőségű. Dalok, mondák hőse a szokásokban a népszínművek hőseként jelenik meg. Szerepe maszkos alakoskodásban egyszerűbb, színtelenebb, mint a folklór egyéb területén. A betyárjátékok zöme népszínmű vagy annak alapján előadott alkalmi színjátszás. Ezektől eltér a betyártánc, amelynek nincs köze népszínművekhez. Eddigi ismeretek szerint csak Dunántúlon, Zala, Somogy, Vas m. területén jegyezték fel a juhait elvesztett betyárrá lett pásztor játékát, a betyártáncot. Az alsópáhoki változat szerint Bene Vendel betyárballadához kapcsolódva kerül előadásra, máshol e szöveges alkotás eléneklése nélkül került sor a nagy érzelmi átéléssel előadott betyártáncra. A szöveg nélküli két-három szereplős játék a kétségbeesett harcot adja elő a pandúrokkal, míg végül fáradtságtól aléltan összeesik, és a pandúrok elviszik. A különösen érdekes, pantomim erejű tánc előadása a magas művésziségű férfitáncok közül is kiemelkedik, és mutatja azt a szintet, amit a még múlt században élő néphagyomány a hagyományos formák ismeretében alkotni tudott. V. Ujváry Zoltán disszertációja széles síkon öleli fel a dramatikus népszokások, játékok egész sorát, átfogó képet ad a maszkokról, álöltözetekről a figurák egymáshoz való viszonyáról, játékok alakulásáról, az egyéniség szokásformáló szerepéről. A disszertáció érdemének csorbítása nélkül néhány szövegi pontatlanságra szeretném felhívni a figyelmet: A lakodalom idején előadott szokások, játékok kapcsán a szerző a 43. oldalon a szombat-vasárnap megtartott lakodalomra utal, mert ott éjjel kerül sor a játékok előadására. A századfordulón, az ország több vidékén általános volt a többnapos (3, 7 nap) lakodalom, ahol 251