Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

AZ ISKOLADRÁMÁK HATÁSA A DRAMATIKUS NÉPSZOKÁSOKRA A különböző folklór műfajok irodalmi kapcsolatainak és párhuzamainak vizsgálata rendkívül fontos feladata mind az irodalomtudomány, mind a néprajztudomány művelőinek. Az irodalom és a folklór összefüggéseinek számos kérdéséről jelentek meg már elemző tanulmányok. Az eddig elért eredmények nyomán kitűnt, hogy a néphagyomány jelenségei, az orális műfajok jelentékeny része olyan szoros kapcsolatban áll az irodalom néhány műfajával, hogy azok nélkül a folklór számos motívuma nem értelmezhető. Gondoljunk csak például a balladák és a széphistóriák, a virágénekek és a népdalok, az anekdoták, trufák és adomák kapcsolatára. Az irodalom és a folklór kölcsönhatásának különösen figyelemre méltó és művelődéstörténeti tekintetben is jelentős forrásterülete az iskolai színjátszás és a népi színjátszás, maszkos alakoskodás, dramatikus szokáshagyomány. Az ide vonatkozó vizsgálatok már eddig is fontos eredménnyel jártak. Az iskoladrámák elemzése kapcsán elsősorban Dömötör Tekla és Kilián István kutatásai irányultak a folklór párhuzamok felfedésére. E téren a vizsgálatokat nagymértékben megkönnyítik és előreviszik azok az iskoladrámák, amelyek kéziratban való lappangás után az utóbbi egy-másfél évtizedben Kilián István munkássága nyomán megjelentek.

1 1. L. pl. Kilián István: A XVII-XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon. A miskolci Herman Ottó Múzeum Évkönyve, XII. 129-183.; Kilián István: Sanctus Nikolaus Episcopus seu liberalitas coronata. A magyarországi iskoladráma példája 1608-ból. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, 1973. 375-443.; Kilián István: Latin nyelvű pásztorjáték a XVIII. század elejéről. Antik Tanulmányok, XV. 1968. 304-310.; Kilián István: Ismeretlen iskoladráma-gyűjtemény a XVII-XVIII. századból. Miskolc, 1967. 21