Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

kötetében. Ezt ismerhette Tompa, de a vándortémát mesegyűjteményben is olvashatta. Bármi volt a forrása, a motívumot alkotóan lokalizálta Diósgyőrre. A hiedelemtörténetek közé tartozik a farkassá átváltozó pásztor mondája. Ez különösen jelentős a gömöri néphagyományt illetően. A folklorisztikai irodalomban a farkassá változott ember csordás farkas, küldött farkas, farkas koldus, szakállas farkas stb. néven ismeretes. Az utóbbi megnevezés fordul elő éppen itt területünkön, Putnokon. A történetet egy kőhalommal, a szakállas farkas sírjával összefüggésben magam is hallottam. Egy pásztor haragudott a feleségére, mert nem vitte neki pontosan időben az ebédet. Farkas alakjában eléje ment az erdőben, megijesztette, ruháját megtépte. Ebéd után az asszony ölébe tette a fejét és elaludt. A felesége meglátta a fogai között a ruhájának a foszlányát. Rádöbbent, hogy az ő ura a szakállas farkas. Elmetszette a nyakát. Köveket hordott rá. A Kányás és a Hegyestető találkozásánál lévő sírra az arra járó emberek még a közelmúltban is dobtak követ, hogy a szakállas farkas elő ne jöjjön, meg ne támadja őket. Tompa Mihály Szakálas farkas címmel írta meg a történetet. A nép száján élő hagyományt hűen, csekély jelentéktelennek mondható toldással foglalta versbe. Balogh Béla Putnok történetében, SL múlt század végén, 1894-ben, 40 évvel Tompa költeményének keletkezése után a néphagyomány nyomán közli a szakállas farkas mondáját, és utal arra, hogy Tompának a putnoki monda a forrása. Egy másik verse, a Néprománc című az orális hagyományban széles körben ismert hiedelemmondát elevenít fel. Egy legény fogadásból, virtuskodásból vállalkozik arra, hogy kimegy a temetőbe, ahol egy sírból kihúz egy keresztet vagy fejfát. Amikor azonban szúrta vissza, a sírjel alá került a surca, az is nyomódott a földbe. A legény megrémült, mert azt hitte, hogy a halott húzza. Ijedtében szörnyethalt. Ezt a napjainkig ismeretes hiedelemtörténetet Tompa folklorisztikai szempontból lényegtelen eltéréssel mondja el: nem legény, hanem leány a virtus gyászos hőse. A keresztútról c. versében szintén egy általánosan - napjainkig ismeretes hiedelemtörténetet dolgoz fel. A babona szerint Szent György-nap éjszakáján éjfélkor a boszorkányok a keresztútnál talál211