Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

A történet témarokonságára az európai népek mesekincséből bőséges párhuzamok ismeretesek. A néphagyomány vándor témái közé tartozik a konok asszonyról szóló történet is. Tompa Három a daru c. költeményében dolgozza fel. Az eseményt azzal kezdi, figyelmezteti az olvasót, hogy igaz, megtörtént esetet mond el: Jó előre óvást teszek, Hogy amit most elbeszélek, Nem én költöm...! Ez megtörtént az alföldön, Annak egyik falujában, Valójában! Az egyszeri asszony azon perel az urával, hogy a nádasból felröppenő darucsapatból nem két, hanem három daru nem szállt el. „Mind elszállott... kettő híján" - mondja az ember, mire az asszony replikázik: „Csak eggyel több, mint te mondod... Három! Három!" Konokul egyre csak ezt hajtogatja. Belebetegszik, csakhogy neki legyen igaza. Végül az ember ráhagyja; az asszony nyomban meggyógyul és boldogan kiáltja: „Három a daru holtig!" A megátalkodott/ konok nővel kapcsolatos történet különböző változatai Európa-szerte ismeretesek a néphagyományban és a világ meseirodalmában. Tompa a néphagyományt megmentette és az irodalomba emelte. Minden bizonnyal a szájhagyomány szolgált alapul a Diósgyőrről szóló vers témájához is. A hajdan élt Diós Pál gazda-vadász álombeli látomás és utasítás nyomán egy „vén diófa" tövénél kincset talál, abból épült fel Diós-Győr: Friss élet zaj kelt legottan Az elhagyott vidék felett. A monda - természetesen más helyhez kapcsolódva - szerepel az Ezeregyéjszaka meséi között is és egyéb gyűjteményekben, például anekdota változatként Andrád Sámuel 19. század végén megjelent 210