Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

mellett bizton számolhat reá, hogy esküdt, presbiter, egyházgondnok vagy bíróvá is lesz. Különös a sárréti férfinemnél, hogy annak utolsó cseléd osztályzata is lealacsonyító foglalkozásnak tartja az apró-cseprő házi vagy női munkát. [TEMETÉS] Nincs olyan hosszú aminek vége ne lenne, vége van egyszer az ember életének is és ekkor oda teszik az embert a honnan származott t. i. a földbe. A temetés hitfelekezet, nemzetiség, sőt vidékszerte különböző s itt következőleg hajtatik végre. A mint meghalt valaki, rögtön egy tisztes embert küldenek a lelkészhez hírt adni, ki aztán rögtön harangoztat a szerint, hogy a harangozásból tudják a falusiak fi vagy nő volt-e a halott? Ezután a halotthoz közel állók a legigazibb fájdalmuk s temetkezési eszközök beszerzése mellett rögtön gondoskodnak a torról is. Megkönnyíti a gondoskodást a sok néném asszony, bátyám uram, kik az esetet megtudva hívatlanul is megjelennek a halottas háznál és a mi tőlük telik, mindazt megteszik a háziak könnyebbségére. Ezek maradnak a halott felett virrasztani, de estét érve gyűl még hozzájuk minden korból elég, kikkel együtt ha meg kezdik az éneket: „Te benned bíztunk eleitől fogva Uram! téged tartottunk hajlékunknak stb." a kulacs bor is néha néha sorba járván, épen úgy elidőznek, mintha lakodalomba volnának. Reggelt érve hívatlanul a házhoz jőnek az ingyenes sírásók, a koporsó és fejfa készítő, kik is a halottas embertől utasíttatva, úgy végzik munkájukat mintha hajdúk vigyáznának rájuk. El érkezvén a halálozástól számított 48 óra után a temetés ideje, a rektor 8-10 énekes gyermekkel lemegy a házhoz s ott néhány lélekre ható vers el éneklése alatt, a koporsó le szegeztetvén, a ház elibe hozatik s midőn az ének végeztetett, egy ember által a kapákkal ellátott sírásóktól környezve, élül a fejfa, mindjárt utána pedig 4 ember által a koporsó vitetik. A koporsót közvetlenül a siránkozó s hajadonfővel menő rokonok követik, kik után a párjával menő s nagyon csekély szünettel folyton éneklő gyermekeket rekturam és a halottas ember követi, kiket aztán a tisztelgők kisebb nagyobb tömege zár be. Sáros időben a koporsó, a fejfa és a tisztelgők is mindjájan szekerén szállíttatnak. A fejfát néhol tömpére faragják, de több helyen hegyesnek hagyják, hogy az eső ne rontsa el hamar. Meg lehet ösmerni a temetőben, ki halt meg természetes vagy erőszakos halállal. Mert a természetes halállal elhaltak fejfái szalma pernyével feketíttetnek, az erőszakos halált szenvedettekké pedig veres festékkel vonatnak be. Fel szállíttatván a halott a templomba, ott a templom elibe s némely helyen elég helytelenül a templomba viszik, hol is a tisztelgők helyet foglalva rövid éneklés után a lelkész rövid imát, majd a halott életéhez alkalmazott erkölcsi tanítást tartván, pár percznyi ének után a hívek a templomból ki mennek s hasonló rendben a halottal a temetőbe térnek. Szokásban van a szent beszéd közben „alkalmaztatás" czíme alatt a halott czímjét, 180