Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

sepert szemetet a lányok a ganém vitték és ráálltak: amilyen irányból kutyaugatást hallottak, abba az irányba vitték férjhez. Az András napján gyakorolt férjre jósló szokások közül az ólomöntés is ugyanabban a formában ismeretes. A széles körben elterjedt Luca-szék készítésének emlékével is találkozunk a recens hagyományban. Ehhez szólás is kapcsolódik. Ha valami sokáig készült, arra mondták: „Nem lesz abból semmi, úgy készül, mint a Luca széke." A Luca-szék "készítéséről és a vele kapcsolatos hiedelemről minden valószínűség szerint inkább a rávonatkozó elbeszélés ismeretes, mint a tényleges gyakorlat. Az orális hagyomány szerint, aki meg akarta tudni, hogy kik a boszorkányok, Luca napján egy fejőszék készítésébe kezdett. Karácsonyig mindennap csinált rajta valamit. Karácsony éjszakáján a keresztútra (katolikus a templomba) vitte, s ráállva meglátta a boszorkányokat. A szék készítője hazafelé az útra mákot hintett, hogy amíg azt a boszorkányok szedegetik, haragjuk elől a házába érve megmeneküljön. Rendkívül figyelemreméltó, hogy a lucabúzával kapcsolatos szokásáról is ismeretes emlékezés! Idős emberek tudnak arról, hogy kb. még hatvan évvel ezelőtt voltak, akik Luca napján egy edényben maroknyi búzára vizet öntöttek és a kemence közelébe tették. A búza kicsírázott és karácsonyra tizenöt-húsz centis hajtása nőtt. Karácsony este egy égő gyertyával az asztalra helyezték. Ez az elsősorban katolikusok körében ismert szokás az antik kultúrákig vezethető vissza. Feltételezhető, hogy a magyar nyelvterületen sporadikusan előforduló lucabúza egyházi hatásra individuális szokásgyakorlatban maradt fenn. A karácsonyt megelőző négy hét az egyházi évben az advent időszaka. A katolikus lakosság körében bizonyos böjtölési szokások alakultak ki, sok helyen figyelemre méltó a szent család szálláskeresésének vallásos vonatkozású szokása, a református falvakban azonban karácsony hetéig az ünnepre való felkészülésnek látványos, közösségi jellegű megnyilvánulásával nem találkozunk. A közvetlenül karácsonyt megelőző héten azonban a betlehemezés és a kántálás mind a reformátusok, mind a katolikusok körében egyaránt ismeretes volt. Bárándon is az alföldi típusú betlehemezés volt gyakorlatban. Ebben a típusban a huszár szerepelt, mint bekérető. Két angyal, két juhász és az öreg pásztor tartozott még a szereplőkhöz. A betle132