Ujváry Zoltán: Folklór írások (Borsodi Kismonográfiák 34. Miskolc, 1990)

Szent Lászlóval kapcsolatos történeti mondát emelek ki, amely egy település - Nagykereki - nevének eredetét magyarázza. Osváth Pál feljegyzése szerint: „A népmonda azt tartja a N.-kereki helység nevének eredetéről, hogy midőn Szt. László királyunk holtteste saját akarata folytán N.-Váradra szállítandó volt, a holttesttel együtt jövő barátok ezen akkor telepített helyiségnél elesteledvén, éjjelre itt maradtak: de csodák csodája mi történt? az, hogy a halottas kocsi kerekei éjszakának idején önmagukban megindulván, a kocsi a testtel meg sem állott addig, míg a kitűzött helyre, azaz a nagyváradi Szt. László templom elébe nem ért. A Szt. László király holttestét vivő szekér kerekeinek itt történt csodás megmozdulása alkalmából neveztetett ezen helység Kereki-nek."

2 A Szent László királyról írásba foglalt legenda a 12-13. század fordulóján a magától elindult kocsival kapcsolatos eseményt a következőképpen mondja el: „Míglen a hívek a nyári napok hősége s a hosszú út miatt haboztak, hogy testét Váradra vigyék-e (ugyanis az ő meghagyása szerint ide kellett volna temetni, de úgy látszott, okosabb a fehérvári egyház mellett dönteni, minthogy az volt közelebb), egy fogadóhoz értek, ahol a fáradtságtól és a szomorúságtól elaludtak. Miután elnyomta őket az álom, a kocsi, amelyre a testet rakták, mindenféle állati vonóerő nélkül magától indult Váradra a helyes úton. Felébredvén nem találták a kocsit és vigasztalhatatlant futkostak szerte a vidéken, amíg meg nem találták a Várad felé magától futó szekeret, s a ráhelyezett szent testet. Látván hát a csodát, hogy tudniillik a boldog hitvalló testét isteni erő viszi ama helyre, ahová temetkezését maga választotta, hálát adva annak, aki félelmetes az ő szent helyén, útjukat minden habozás nélkül Várad felé vették."

3 A legenda nyilvánvalóan nem tartalmaz valóságmagot. A történet a Szent Lászlóval kapcsolatos legendáriumban maradt fenn, amely révén a néphagyomány mondája mindig meg-megújult Biharban. Osváth Pál könyve is hozzájárulhatott a monda fennmaradásához. 2. Osváth Pál: Bihar vármegye Sárréti járása leírása. Nagyvárad, 1875. 3. Árpád-kori legendák és intelmek. Budapest, 1983. 99-100. 11