Ewa Krasinska - Ryszard Kantor: Derenk és Istvánmajor (Borsodi Kismonográfiák 31. Miskolc, 1988)

(

wielki parobek

) csak a 18. életévét betöltött legényt nevezték. A legények ettől fogva járhattak kocsmába és meg is nősülhettek. Ez a megkülönböztetés kapcsolatban állt a gyermeknek és a felnőttnek a falu és a család gazdasági és társadalmi életében való szerepével is. A gyermekek az iskola befejezése után lényegében minden olyan gazdasági munkában részt vettek, amit fizikailag képesek voltak elvégezni. A 15-16 éves fiúk a felnőttekkel egyenrangúan dolgoztak az erdei munkában, eljártak más falvakba kaszálni és aratni. Az aratásnál a nagyleányok voltak a marokszedők. Ugyanakkor a falusi és a családi élet irányításában a fiatalok semmiféle szerepet sem játszottak. Nem vehettek részt az úrbéri összejöveteleken, nem volt befolyásuk a falusi önkormányzat megválasztására, nem dönthettek a gazdálkodás kérdésében. A férjes asszonyok és nős férfiak sem nyerték el azonnal az ebben a csoportban őket megillető jogokat és kiváltságokat. Világosan tükröződött ez a Derenken használatos elnevezésekben. A férjes, de anyósától függő asszonyt, mindaddig, amíg a saját földjén nem kezdett gazdálkodni, niewiastan

ak (menyecskének) nevezték. Amikor önálló háztartást vezetett, vált önálló gazdasszonnyá (

swoja gazdynia

). Hasonlóképpen a férfiak mindaddig, amíg saját gazdasággal nem bírtak, legényemberek (

mlody chlop

) vagy "vők" (

zieric

) voltak (ez utóbbi abban az esetben, ha a feleség családjánál laktak). Minden férfi törekvése az volt, hogy önálló gazdává (

swoj gazda

) váljon. Ugyanakkor nem egyszer megtörtént, hogy valaki csak szülők halála után vált önállóvá, azaz, amikor a "legényember" már igen előrehaladott korban volt. A korcsoportoknak ezen a rendszerén alapult egy másik, ezzel szorosan összefüggő, de méginkább differenciált rendszer, a "cimboraság" (

cimborstvro

) intézménye. Ennek a rendszemek a lényegét az egyes korcsoportokon belüli alcsoportok jelentették, amelyek elméletileg azonos korú, gyakorlatilag az egymástól 2-3 évvel különböző évjáratokat kötötték össze. Ez a rendszer az egyén társadalmi életének minden szakaszában fontos gazdasági és érzelmi jelentőséggel bírt. Cimboraság különböző életkorokban A még iskolás korú gyermeke

k külön csoportban játszottak. Egymást úgy emlegették, mint cimborák. Ezek a gyerekek azonos korú társak voltak. A lakóhely tovább differenciálta a gyerekek közötti kapcsolatok 82